Tényleg bizonyíték van arra, hogy több száz milliárd euró értékű aranyat és ezüstöt találtak a Börzsönyben, amit csak ki kellene termelni? Nem, ez nem igaz: A magyar nyilvánosságban évek óta terjedő történet egy Varga István nevű üzletember nevéhez fűződik, aki azt állítja, hogy a világ leggazdagabb nemesfémlelőhelye rejtőzik Magyarország északi hegyeiben. A Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat szerint azonban semmi sem igazolja az üzletember feltevéseit.
Az állítás egy videóban hangzott el, melyet 2026. július 10-én töltöttek fel a TikTokra (archiválva itt és itt). A feltöltő a videóban a következőket mondja:
555 milliárd euró értékű aranyat, ezüstöt és nemesfémet találtak Magyarországon, a Börzsönyben. Ezt még kimondani is sok. Most kizárólag a magyar kormányra várnak, ha ők ráadják az áment, akkor onnantól kezdve ki lehet bányászni ezt az aranyat, és akkor onnantól kezdve el fog dőlni, hogy mit fog ezzel a pénzzel kezdeni a magyar állam. Mivel nekik akkora pénzösszeg fog ebből befolyni, hogy ki tudnák fizetni belőle az egész, teljes államadósságot, ezáltal pedig Európában az egyik legerősebb ország lehetnénk. Gazdaságilag, anyagilag, mindenhogy függetlenek.
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: @kiskutyaa0 bejegyzése a TikTokon)
A Lead Stories kutatása alapján a börzsönyi aranybányászat lehetséges beindításáról elsőként a Világgazdaság című portál számolt be 2021. szeptember 17-én (archiválva itt). A lap azt írta, hogy egy Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. nevű cég 2020 októberében kérvényezte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálattól (MBFSZ), hogy az végezze el a koncessziós bányászati engedély kiírását megelőző érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot. Erre azért van szükség, mert a hatályos jogszabályok értelmében a Magyarországon fellelhető ásványkincsek tulajdonjoga nem az adott terület tulajdonosáé, hanem az államé, ezért csak az állam adhat ezekre kitermelési jogot (archiválva itt).
A MBFSZ 2021 áprilisában kiadott tanulmánya több ponton is élesen kritizálta a Hun-Bányászat Kft. beadványát (archiválva itt). A beadvány szerint két területen lelhető fel nagy mennyiségű nemesfém a földben: Nyitráspuszta térségében 1075,8 tonna termésarany és 909 tonna termésezüst, míg Rózsabánya térségében 18,6 tonna arany és 98,85 tonna ezüst van. A tanulmány rámutatott a nyitráspusztával kapcsolatos adatok hibás számítások eredményei, míg a rózsabányai számítások esetében a beadvány nem tartalmaz bemeneti adatokat. A MBFSZ a dokumentumban leszögezi: a jelenleg elérhető információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés.
Mindennek ellenére a magyar sajtóban terjedni kezdett a Börzsöny mesés aranykincsének híre: a Hun-Bányászat Kft. tulajdonosa, Varga István sorra adta az interjúkat. A hvg.hu című hírportálnak 2021 októberében, cége beadványának megfelelően azt nyilatkozta, hogy nagyjából ezer tonna arany és ezer tonna ezüst rejtőzhet a Börzsönyben (archiválva itt). A tulajdonos számításai szerint a bánya már ezzel a mennyiséggel is 5.-6. helyre kerülne a világ leggazdagabb nemesfémbányáinak rangsorában.
Néhány héttel később azonban Varga a Bors című bulvárlapnak már azt nyilatkozta, hogy három svájci bányászati egyetem, hét műhold bevonásával georadar-kutatást végzett a területen és arra jutott, hogy az addig hitt mennyiség háromszorosa, vagyis háromezer tonna arany és háromezer tonna ezüst lehet a föld alatt (archiválva itt).
Két évvel később, 2023 novemberében Varga Istvánnal 35 perces videointerjút készített Toroczkai László, a szélsőjobboldali Mi Hazánk párt elnöke és parlamenti képviselője (archiválva itt és itt). A beszélgetés során már kilencezer tonna aranyról és kilencezer tonna ezüstről volt szó, ami Magyarországot a világ leggazdagabb országává tenné, ha kitermelnék. Varga itt is beszél a svájci kutatók által, műholdakkal elvégzett felmérésről:
Én csak árajánlatot kértem tőlük, és ők azt mondták, hogy én olyan számokat írtam nekik, hogy ők ezt gyorsan megnézik, saját kockázatra. Azonnal idejöttek Magyarországra és a yachtklubomban ott kirakták az asztalra az anyagot. Nem fotózhattam le, mert 780 ezer eurót kell majd érte fizetni. Én mondtam, hogy nekem nincs ennyi pénzem, befektetőt keresek hozzá és majd a befektető ki fogja fizetni.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Földtudományok Osztályának Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottsága 2024 novemberében adott ki állásfoglalást Varga István állítólagos börzsönyi aranykincsével kapcsolatban (archiválva itt). A dokumentum több ponton is éles kritikát fogalmaz meg Varga István állításaival kapcsolatban. Leírják többek között,
- hogy jelenleg nem létezik olyan vállalkozás, mely kutatási, vagy bányászati joggal rendelkezne az érintett területen,
- hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok csak két elemzési bizonylatot tartalmaznak, ráadásul mindkettő ugyanazon fúrás azonos mintáinak eredményeit mutatja, azaz valószínűleg ugyanabból a magmintából származnak, miközben egy megalapozott kutatás során akár több százas nagyságrendben végzett fúrásokból több tízezres nagyságrendben végzett közvetlen kőzetelemzési adatokat kell elvégezni, ez alapján lehet az érckészletek nagyságát kiszámítani,
- illetve hogy a Varga által hivatkozott Geo-Scan kutatási módszer, melyet egy érckutatási referenciákkal nem rendelkező, egyszemélyes svájci vállalkozás kínál, nem szerepel a nemzetközileg elfogadott és alkalmazott jelenlegi kutatási technológiák között.
Az MTA állásfoglalása leszögezi, hogy a börzsönyi érces terület további nyersanyagkutatásra javasolható, de gazdaságosan kitermelhető mennyiségű készleteket jelenleg még nem ismerünk.
A Lead Stories további, tudományos kérdéseket érintő tényellenőrzéseit itt találja.
