Hogyan dolgozunk? | Lead Stories

Hogyan találjuk meg az ellenőrizendő állításokat és sztorikat?

A Lead Stories számos eszköz használatával keresi az ellenőrizendő állításokat és sztorikat. Ezek a legfontosabbak:

• A saját szabadalmaztatott Trendolizer™ motorunk
• Google Trends
• A Meta tényellenőrző eszköze
• A ByteDance tényellenőrző eszköze és célzott keresések a TikTokon
• Olvasói tippek

Trendolizer

A Lead Stories az internet monitorozására és az új, felkapott tartalmak keresésére alkotta meg a Trendolizer™ motort. Az alkalmazás képes mérni különböző platformokon (Facebook, Twitter, YouTube, TikTok...) megjelenő linkek, képek és videók interakciós arányát (like-ok, megtekintések, kommentek, továbbosztások, stb.) és alkot nekünk egy áttekintést arról, hogy mi válik épp virálissá.

(Képernyőkép a Trendolizer™ műszerfalról)

A Trendolizerrel általános virális tartalmakat keresünk az interneten, de figyelemmel kísérünk olyan oldalakról származó népszerű tartalmakat is, melyek már posztoltak hamis információkat a múltban. Emellett azokat a virális tartalmakat is figyeljük, melyeknek keresőszavai vagy kifejezései hamis narratívákhoz vagy összeesküvés elméletekhez kapcsolódnak.

Google Trends

Naponta használjuk a Google Trends-et, hogy megtaláljuk azokat a tényellenőrzéshez kapcsolódó keresőkifejezéseket ("álhírek", "tényellenőrzés", stb.), melyek népszerűek a Google-keresések között. Ez legtöbbször azt jelenti, hogy az emberek válaszokat keresnek egy bizonyos sztorival kapcsolatban, mert kétségeik vannak afelől, hogy igaz-e.

A Meta eszköze tényellenőrzőknek

A Lead Stories részt vesz a Meta külső tényellenőrző partnerségi programjában, így hozzáférünk azoknak a tartalmaknak a listájához, melyek félrevezető információként lettek megjelölve egyes országokban (egy speciális eszközzel, melyet a Meta a tényellenőrzők rendelkezésére bocsátott). Fontos említeni, hogy a Lead Stories szabadon választhatja vagy figyelmen kívül hagyhatja a lista elemeit, a Meta nem mondja meg nekünk, hogy melyik sztorikkal foglalkozzunk.

A ByteDance eszköze tényellenőrzőknek és a célzott keresések a TikTokon

A Lead Stories a Bytedance külső tényellenőrző partnere, és mint ilyen, néhány ország esetében hozzáférünk a potenciális félretájékoztatásként megjelölt tartalmak listáihoz (a ByteDance által a tényellenőrzők számára biztosított eszközön keresztül). Fontos, hogy a publikálandó tényellenőrzéseket a Lead Stories szabadon választhatja ki a listáról vagy figyelmen kívül hagyhatja a lista elemeit, a Bytedance nem mondja meg nekünk, melyik sztorival foglalkozzunk. Célzott kereséseket is végzünk a TikTok-on az aktuális eseményekkel kapcsolatban és a félretájékoztatásra alkalmas témákban, hogy ellenőrizendő virális dezinformációkat találjunk.

X Community Notes

Csapatunk több tagja is részt vesz az X közösségi jegyzetek programjában, ahol az X-felhasználók a bejegyzésekhez kontextust, magyarázatokat adhatnak, amelyek aztán láthatóvá válhatnak (vagy nem), ha elég felhasználó pozitívan értékeli őket. Néha arra használjuk az értékelésre váró jegyzetek sorát, hogy korai jelzést kapjunk az újonnan terjedő félrevezető információkról.

Olvasói tippek

Az olvasók bármikor kapcsolatba léphetnek velünk a "Kapcsolat" oldalunkon keresztül, ha megosztanának velünk egy potenciálisan hamis vagy ártalmas sztorit. A gyakorlatban kevés ilyen tippet kapunk, de nagyon szeretnénk, ha több érkezne.

---

Hogyan választjuk ki, hogy melyik állításokat és sztorikat ellenőrizzük?

Egy átlagos napon a legfelkapottabb sztorikat/videókat/posztokat keressük ezeknek az eszközöknek a segítségével és azokat választjuk ki, melyek megfelelnek az alábbi kritériumoknak:

• Ellenőrizhető állítást fogalmaznak meg (azaz, nem tisztán vélemény, jóslat, homályos állítás vagy prófécia). Fontos, hogy olyan állításokkal is foglalkozunk, melyek elméletileg ellenőrizhetőek lennének, ha hozzáférnénk a megfelelő bizonyítékokhoz vagy tanúkhoz, de ez a gyakorlatban nagyon nehéz vagy lehetetlen (idézetek zárt találkozókról, belső információk...).

• Károsak valakire nézve. Itt a "káros kifejezést" elég tágan értelmezzük, ide tartozhat bármi, ami kockázatos: káros egészségi hatások, jó hírnév megsértése, pontatlan információra alapozott politikai döntések, problémák lekicsinyítése vagy felnagyítása, valósként bemutatott kitalált történetek érzelmi hatása, csalók, aki hamis információk terjesztéséből profitálnak, pénzügyi veszteség, aktuális események torzított értelmezése, helytelenül megvádolt emberek, nagyobb összeesküvés elméletek megtámogatására használt hamis bizonyítékok...

• Virálisak (illetve valószínűleg virálissá válnak majd, vagy tartalmaznak olyan állításokat, melyek korábban felkapottak voltak. Fontos, hogy nem használunk fix számszerű határértékeket (tehát több, mint X like-al vagy Y megtekintéssel kell rendelkeznie), hajlamosak vagyunk inkább a relatív rangsorolást figyelembe venni (azaz "ez a legnézettebb videó erről a bizonyos összeesküvésről" vagy "ez ma a legnépszerűbb tényellenőrzéssel kapcsolatos Google keresés") és néha azt is megnézzük, hogy hány helyen jelent meg az állítás (ugyanaz a kép Twitter-posztok százaiban vagy egy poszt megosztások százaival ugyanúgy valós indokok a kép ellenőrzésére). Figyeljük az interakciók gyors és meredek növekedését és az állítást terjesztő forrás közönségének méretét (egy milliós követőtáborral rendelkező Instagram oldal vs. egy jelentéktelen, blog, amit szinte senki sem olvas) és így határozzuk meg, hogy mik válnak "valószínűleg" felkapottá.

• Fontosak vagy hatással vannak annak az oldalnak a közönségére, amin a tényellenőrzést közzé tesszük. Általánosságban meghagyjuk a más országokban terjedő hoaxokat, ártalmas dezinformációkat és belső politikai eseményeket az adott országban dolgozó tényellenőröknek, hacsak nincs az állításban egy helyi szál vagy nem terjed ugyanúgy abban az országban vagy országokban is mellyel valamelyik oldalunk foglalkozik.

Általában előnyben részesítjük az aktuális eseményekhez kapcsolódó sztorikat és az új, még sosem látott állításokat. Olykor régebbieket is megcáfolunk, kifejezetten akkor ha hajlamosak időnként újra felbukkanni (gondoljunk csak a régi hoax cikkekre, melyeket üzleti érdekből spammerek folyamatosan új oldalakon tesznek közzé, vagy egy politikusnak tulajdonított hamis idézetekre, melyek mindig felbukkannak, amikor az adott személy a hírekben szerepel).

Nem veszünk figyelembe politikai álláspontot, amikor arról döntünk, hogy mit ellenőrizzünk. Olyan állításokat vizsgálunk, melyek ártalmasak egyesek emberek, ügyek vagy csoportok számára (vagy hasznos nekik) a politikai spektrum egész szélességében.

Olykor ellenőrzünk olyan állításokat is, melyek humoros weboldalakról származnak vagy természetüket tekintve szatirikusak, de csak olyan esetekben, ha jelentős számban hiszik el, hogy igaz. Itt tekintheti meg a Szatíra-irányelveinket.

Az olvasói tippekről a fenti kritérium-lista szerint döntünk: ha olyan állításokat kapunk, melyek nem ellenőrizhetőek, ártalmatlanok vagy nem igazán elterjedtek, akkor nagyon kicsi az esélye annak, hogy foglalkozunk majd velük. Ezzel szemben egy konkrét, káros és virális sztori fel fogja kelteni a figyelmünket.

A tényellenőrző munkánk egyik célja, hogy megállítsuk vagy lelassítsuk a hamis információk terjedését. Ez azt jelenti, hogy ritkán teszünk közzé olyan tényellenőrzéseket, melyek arra mutatnak rá, hogy egy állítás tényleg igaz: ha a valóság magától virálissá válik, örömmel békén hagyjuk.

---

Hogyan ellenőrzünk állításokat és sztorikat

Módszertan

Minden állítás különböző és nem lehet mindegyiket ugyanúgy megközelíteni. Általában először megpróbáljuk kérdéssé alakítani az állítást ("Igaz-e, hogy X?") majd az a célunk, hogy megválaszoljuk a kérdést, bemutatva az indokot és az elérhető bizonyítékot.

Vannak olyan kérdések, melyeket általában felteszünk és megpróbáljuk őket megválaszolni azért, hogy elmondhassuk, hogy egy állítás igaz-e vagy sem (bár nem mindegyikük alkalmazható minden esetben):

• Honnan származik az állítás és bizonyított-e az eredete? Ha valami először fikciós környezetben vagy egy szatíra részeként jelent meg, akkor elég valószínűtlen, hogy igaz legyen. Egyes esetekben sajnos az eredeti forrás megtalálása lehetetlen.
• Ha a forrás ismert: milyen bizonyítékot mutat be és az alátámasztja-e az állítást? (Ha egy cikk azt állítja, hogy "egy új kutatás szerint X", tényleg állítja-e X-et a kutatás?).
• Vannak-e logikai következetlenségek vagy indokolatlan ugrások és feltételezések az állításban szereplő bizonyítékokban? ("X személyt egyszer látták Y személlyel, és van róla egy fotó, ez azt jelenti, hogy mindketten részt vesznek egy bonyolult cselszövésben!").
• Vannak-e más magyarázatok a bizonyítékokra? ("A fényképen X letartóztatja Y-t ", "A fényképet digitálisan manipulálták", "A fényképen valójában nem X vagy Y személy látható"...).
• Ha egy forrás azt állítja, hogy rendelkezik belső vagy bizalmas információkkal, akkor valószínű/lehetséges-e, hogy tényleg vannak ilyen információi? ("Lehet-e egy random srácnak az interneten hozzáférése Top Secret szigorúan titkos CIA jelentésekhez? Ha igen: hogyan és miért nem egy ilyen biztonsági hiba itt a nagyobb sztori?)
• Megbízható hivatalos vagy elismert tudományos forrásból származik-e a bizonyíték (vagy elérhető-e egyáltalán ilyen bizonyíték)? Igyekszünk ismert módszertannal rendelkező hivatalos statisztikákat keresni, melyekhez az adatokat hosszabb időszakon keresztül gyűjtötték illetve nagy mintanagyságú, kettős vak módszerrel készült kutatásokról szóló, felülvizsgált tudományos cikkeket. Az kéziratok, a nem felülvizsgált tanulmányok, a teljes tanulmányra való hivatkozás nélküli sajtóközlemények, a felmérések eredményei, a nagyon kis mintanagyságú tanulmányok, a speciális érdekcsoportok publikációi stb. sokkal kisebb értékkel bírnak bizonyítékként vagy egy állítás alátámasztásaként.
• Meg lehet-e keresni a történetben állításokat megfogalmazó (vagy az állításokban megnevezett) személyeket, hogy nyilatkozzanak? Ez sajnos nem mindig lehetséges: lehet, hogy nincs semmilyen elérhetőségük, használhatnak álnevet vagy nehezen elérhetőek is lehetnek. Előfordulhatnak olyan esetek is, amikor biztonsági vagy egyéb jogos aggályok, kizárják a kapcsolatfelvételi kísérletét. Ezektől a kivételektől eltekintve mindenképpen megpróbáljuk, ha ez fontos az állítás valóságtartalmának ellenőrzése szempontjából. Ha ésszerű időn belül nem kapunk választ, és olyan esetekben, amikor más forrásból elegendő bizonyítékot szereztünk, fenntartjuk magunknak a jogot, hogy a tényellenőrzést mégis közzétegyük, nyitva hagyva a lehetőséget, hogy a választ később beillesszük.
• Vannak-e szakértők vagy helyi források, akik meg tudják erősíteni vagy cáfolni az állítást? Ha szakértőket vagy forrásokat idézünk, előnyben részesítjük azokat, akik megnevezthetőek, és akiknek a hovatartozása és képzettsége nyilvános. Illetve nem csak a szavukra hagyatkozunk, hanem lehetőség szerint további ellenőrizhető bizonyítékokat keresünk az állításaikra.
• A forrás vagy a bizonyíték technikai vizsgálata bizonyítja-e, hogy beavatkozás, szerkesztés vagy manipuláció történt?
• Passzol-e az állítás vagy a bizonyíték a felvétellel? ("Ez az idézet valóban szerepel a rögzített interjúban?", "Ez a fénykép valóban X időpontban készült Y helyen?").
• Az állítás összekever-e dolgokat, okoz-e zavart, szándékosan vagy nem szándékosan? (A világon szinte minden bíróról, rendőrről vagy börtönőrről elmondható, hogy "kapcsolatban állt ismert bűnözőkkel", és minden szinte minden tűzoltó "járt egy gyanús tűz helyszínén fejszével a kezében", ez nem jelenti azt, hogy gonoszak lennének, vagy hogy valami aljas dolog történt).
• Találunk-e bizonyítékot elsődleges forrásokból (lehetőleg egynél többet, ha lehetséges/releváns)? Vagyis egy dokumentumról szóló cikk vagy egy személlyel készített interjú helyett inkább magát a dokumentumot mutatjuk meg, vagy ha lehetséges, közvetlenül az illető személytől kérünk véleményt.

Az a célunk, hogy az olvasókat szolgáljuk azzal, hogy a lehető leggyorsabban publikáljunk egy cikket, amiben megbízhatóan bebizonyítunk vagy megcáfolunk egy állítást. Ez azt jelenti, hogy igyekszünk megjelentetni a cikkeket, amint elég információt gyűjtöttünk a magabiztos döntéshez, de néha tovább frissítjük a cikket, miközben még több bizonyítékot gyűjtünk vagy, ha visszajelzést kapunk forrásoktól (visszahívást kapunk még több szakértőtől/forrástól, választ kapunk közérdekű adatigénylésekre).

Abban az esetben (szerencsére ritkán), ha az első értékelésünk hibás volt vagy, ha új bizonyítékok miatt meg kell változtatnunk a konklúziót akkor frissítjük a cikket a Korrekciós irányelveink szerint.

Fontos, hogy néhány esetben lehetetlen bizonyítani vagy cáfolni az állítást, egyszerűen azért, mert nincsenek megfelelő, elérhető bizonyítékok. Ilyen esetekben arra mutatunk rá, hogy nem találtunk az állítást támogató vagy cáfoló bizonyítékot és az eredeti állítást megfogalmazó személy vagy weboldal nem mutatott fel semmilyen bizonyítékot. Azt is elmagyarázzuk, hogy hogyan és hol kerestünk bizonyítékokat.

Címek, címlapképi feliratok, cikkszerkezet és az értékelési skálánk (hiánya)

Minden cikkünknek ugyanaz a szerkezete, azért, hogy könnyen átolvashatóak legyenek és elkerülhessük a hamis információk véletlen terjesztését.

Tudjuk, hogy sokan csak a címeinket és a címlap képeinket fogják látni a közösségi médiában és a nagy többségük nem fog rákattintani a posztra, hogy elolvashassa a teljes cikket. Azok közül, akik kattintanak, sokan csak az első bekezdést olvassák el.

Ezért az a célunk, hogy a tőlünk telhető legtöbb információt helyezzünk el a címben, a címlapképen és az első bekezdésben

Cím

Általában megpróbálunk a lehető legközelebb maradni az ellenőrizendő eredeti cikk vagy videó címéhez, vagy a mém, tweet, képernyőkét szövegéhez, de hozzáadjuk a "Tényellenőrzés:" kifejezést és egy csupa nagybetűs, az állítás jelentését negatívra változtató szót (amikor az eredeti cím vagy állítás nem igaz).

Például: Az "Ez egy alma." mondatból "Tényellenőrzés: Ez NEM egy alma." lesz.

Ha az eredeti cím nem tartalmazza azt a fő állítást melyet cikkünk ellenőriz, akkor dönthetünk úgy, hogy az állítást használjuk a címünkben és nem ragaszkodunk az eredeti címhez. Például ha az eredeti cím így szól: "A világot sokkolta X személy", és a cikk ezután olyasmiről szól, amit X valójában nem tett meg, akkor a címünk a következő lenne: "Tényellenőrzés: X NEM tette Y-t" ahelyett, hogy "Tényellenőrzés: A világot NEM sokkolta X".

Fontos, hogy nem változtatunk tagadóra reflexszerűen minden címet vagy állítást, mert az ellenkezőjük bizonyítása néha ugyanúgy lehetetlen, vagy a tagadó címnek más jelentése van, mint amit mondani szeretnénk. Ha az állítás így hangzik: "X megölte Y-t", és egyszerűen nincs bizonyíték arra, hogy X tette vagy sem, akkor nem lenne helyes azt mondani, hogy "X NEM ölte meg Y-t". Ilyen esetekben valami olyasmit mondanánk, hogy "NINCS bizonyíték arra, hogy X ölte meg Y-t".

És amikor egy címben az áll, hogy "A tudósok szerint X okozza Y-t", és kiderül, hogy a tudósok valójában nem ezt mondták, a mi címünk valószínűleg valami olyasmi lenne, mint "A tudósok NEM mondták, hogy X okozza Y-t", nem pedig "Az X NEM okozza Y-t a tudósok szerint".

Néha több tagadó szóra is szükség lehet ahhoz, hogy teljesen elmagyarázzuk, mi történik: "Tényellenőrzés: X-et NEM tartóztatták le Y elkövetéséért" még mindig azt jelentené, hogy X megtette Y-t (de megúszta), így ha X ártatlan, a főcím a következő lenne: "Tényellenőrzés: X-et NEM tartóztatták le: NEM követte el Y-t".

A címeink célja, hogy azonnal közöljük olvasóinkkal a tényellenőrzés eredményét, hogy még ha nem is olvassák el a cikk többi részét, ne legyenek kitéve hamis vagy félrevezető információknak. Ez az oka annak is, hogy nem használunk kérdéseket címként. Ha valaki csak azt látja, hogy "Tényellenőrzés: Megölte-e X Y-t?", akkor az is megragadhat a fejében, hogy talán tényleg X volt Y gyilkosa, vagy hogy ezzel kapcsolatban kérdéseket tesznek fel.

Címlapkép-feliratok

Cikkeink mindegyike tartalmaz egy képernyőfotót az eredeti posztról/cikkről/weboldalról/tweetről/videóról (vagy annak egy tipikus példájáról), amely az állítást megfogalmazta. Ez a képernyőkép egy feliratot kap, amely legfeljebb tizennégy karaktert tartalmazhat. Ez a feliratozott kép látszik majd a közösségi médiában amikor a történeteinket megosztják.

2020 tavasza óta arra kérjük a szerzőinket, hogy a felirat ne a konklúzió összefoglalója legyen, mert ennek az információnak már a címben is szerepelnie kell. Szóval ilyen szavak már nem láthatók mostanában a cikkeinken:

• Hamis
• Félrevezető
• Nem igaz
• Csalás
• Átverés

Ehelyett arra kérjük a szerzőinket, hogy zanzásítsák és foglalják össze a konklúzió okát egy-három szóban.

Miért problémás az állítás? Miért NEM X az Y?

Néhány jó példa arra, hogy milyen szavak kerülhetnek a feliratba:

• "Régi számok"
• "Photoshop"
• "Hiányzó információ"
• "Életben van"
• "Átverés"
• "Csak egy vicc"
• "Lassított videó"
• ...

Íme egy példa egy hipotetikus posztra: "Tényellenőrzés: Ez NEM egy alma":

Ez miért nem alma? Mert ez egy banán!

A cikk szerkezete

Cikkeink mindegyike azonos alapszerkezettel rendelkezik:

• Egy cím, "Tényellenőrzés:" kezdettel, ami azonnal tartalmazza a tényellenőrzés következtetését ("X NEM tette Y-t").
• Bevezető bekezdés, amely az állítással mint kérdéssel kezdődik, amelyet közvetlenül követ a válasz és a válasz indoklásának két-három mondatos összefoglalása. ("X megtette Y-t? Nem, ez nem igaz. A videófelvételek azt mutatják, hogy Y egy másik helyen volt, amikor X történt, és a helyi rendőrség ezt megerősítette.").
• Link az állítás legrégebbi változatára vagy egy reprezentatív példára, amely az állítást tartalmazó bejegyzésre mutat, majd egy rövid részlet vagy képernyőfotó. ("Az állítás az X oldalon megjelent egy cikkben, amely Y dátummal jelent meg, Z címmel. A cikk így kezdődött...")
• A részletes tényellenőrzés, az összes bizonyíték és indoklás felsorolásával. Célunk, hogy az összes releváns információhoz linkeket adjunk meg, hogy az olvasók maguk is megismételhessék a tényellenőrzést ("Itt van egy beágyazott biztonsági videó... Rendőrségi források szerint... Beszéltünk Kovács Pistivel...").
• Ha a tényellenőrzés egy olyan webhely vagy oldal állításával kapcsolatos, melyet korábban már többször is ellenőriztünk, vagy egy olyan témáról, amelyről már írtunk korábban, akkor további információkat is megadhatunk róla + linkeket korábbi tényellenőrzésekre ("Korábban már írtunk a tenylegmegbizhatonagyonnemhamis.hu-ról, amelyet csalók üzemeltetnek, akik...").

Van néhány olyan alapelv is, amelyek betartására megkérjük szerzőinket:

• Mindig adjunk meg linkeket az eredeti cikkre vagy forrásra, hogy olvasóink meggyőződhessenek arról, hogy megfelelően adjuk vissza az ott elhangzottakat.
• Minden olyan információra mutató linket, amely fontos az állítás bizonyításához vagy megcáfolásához, az archive.org-on kell elmenteni, és a cikkben meg kell adni a mentett linkeket. Vagyis ha egy cikk egy jelentésre hivatkozik, akkor azt így kell linkelni: "amint az ebben a jelentésben olvasható (itt archiválva)".
Maradjunk a tényeknél, melyek fontosak az állítás bizonyításához vagy cáfolatához, és kerüljük a túl sok háttérinformáció közlését, amelyek nem fontosak ehhez, különösen a mélyen megosztó témák vagy személyes adatok esetében.
• Amikor azt vizsgáljuk, hogy a fegyvertartási vitában (vagy a terhességmegszakításról, az atomenergiáról vagy bármilyen vitatott témáról) egy szám valóban X%-e vagy sem, nem kell idézeteket mellékelni olyan emberektől vagy csoportoktól, akik azt mondják, hogy ez miért jó vagy rossz dolog, vagy hogy mennyinek *kellene* lennie, vagy hogy történelmileg mennyi volt, és miért volt ez jobb vagy rosszabb. Azok az emberek, akik tudni akarják, hogy valami jó vagy rossz, olvashatnak erről más honlapokon vagy a vélemény rovatokban. Azok, akik a legfrissebb hírekre vagy egy téma teljes történetére kíváncsiak, megnézhetik a Google News vagy a Wikipédia oldalát. A mi oldalunk azok számára van, akik csak tudni akarják, hogy valami igaz-e vagy sem.
• Ha egy állítás személyes adatokat (nevek, fényképek, elérhetőségek...) tartalmaz, különösen kiskorúak esetében, ügyelni kell arra, hogy csak olyan információkat használjunk, amelyek szükségesek az állítás valóságtartalmának bizonyításához vagy cáfolatához, és el kell tüntetni a nem releváns, adatvédelmi szempontból érzékeny részleteket.

Nincs szabványosított értékelési skála

A Lead Stories nem használ szabványosított minősítési skálát vagy pontszámot a weboldalunkon szereplő állítások értékeléséhez. Amikor egy hamis vagy félrevezető állítást vizsgálunk, egyszerűen csak arra törekszünk, hogy elmagyarázzuk, pontosan mi a hiba benne, és miért. Csak zavart okozna, ha megpróbálnánk egy pontszámot, minősítést, számot vagy szabványosított leírást is hozzáadni, hogy pontosan megmondjuk, mennyire helytelen az állítás. Mi a különbség a "félig téves", a "részben valós" vagy a "vegyes" között? Egy 72%-ban hamis állítás tényleg sokkal rosszabb, mint egy 28%-ban igaz állítás? Tényleg jobb az öt "igazságpont", mint a négy, és mit jelent ez az egy pont különbség?

Olvasóink többségét ez nem érdekli, vagy nincs ideje ilyen megkülönböztetésekkel foglalkozni.

Ők csak azt szeretnék tudni, hogy az a cikk, amit az interneten láttak, igaz-e vagy sem. Ezért mi mindent megteszünk, hogy ezt közöljük velük.

Minden cikkünket legalább három személy (az író és legalább két szerkesztő) ellenőrzi a megjelenés előtt.