Tényleg átlagosan drágábban jutnak hozzá a magyar emberek a gázhoz és az áramhoz, mint az európai társaik? Nem ez nem igaz: Az Eurostat és a Központi Statisztikai Hivatal adatai is megerősítik, hogy a lakossági energia ára Magyarországon az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg (archiválva itt) 2024. október 10-én. A bejegyzést a Tisztelet és Szabadság (TISZA) párt elnöke, Magyar Péter tette közzé, az Európai Parlamentben beszél a magyar Európai Tanács elnökség programjáról szóló vitában 2024. október 9-én. Felszólalása második felében a következő hangzik el:
A magyar emberek átlagosan drágábban jutnak hozzá a gázhoz és az áramhoz, mint az európai társaik.
Így nézett ki a videó a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült: 2024. október 22., kedd, 8:34:00)
Az Eurostat adatai szerint (archiválva itt) 2023 második felében Magyarországon volt a legalacsonyabb a háztartási földgáz ára az Európai Unióban. Egy közepesen fogyasztó háztartás 0,0335 eurót, azaz körülbelül 13 forintot fizetett egy KWh gázért. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is azt mutatják, hogy Magyarországon a legolcsóbb a földgáz Európában (archiválva itt). A KSH jelentése szerint egy átlagos budapesti fogyasztó 0,026 eurót (kb. 10 ft) fizetett a földgázért 2024 szeptemberében, ami alacsonyabb, mint amit bármelyik EU-s főváros lakosai fizettek.
Az elektromos áram ára is Magyarországon volt a legalacsonyabb az EU-ban a közepesen fogyasztó háztartások számára 2023 második felében az Eurostat adatai szerint (archiválva itt). Ezek a magyar háztartások 0,1132 eurót (kb. 45 ft) fizettek 1 KWh áramért, ami kevesebb, mint az EU-s átlag fele. A KSH adatai szerint a helyzet 2024 szeptemberéig nem változott, a Hivatal szeptemberre vonatkozó adatai azt mutatják, hogy a lakossági villamosenergia átlagára 0,094 eurocent/KWh volt Budapesten, ami alacsonyabb, mint bármelyik másik EU-s fővárosban.
Magyar Péter nem fejtette ki, hogy az alacsony lakossági energiaárak Magyarországon a kormány 2013 óta tartó rezsicsökkentés programjának köszönhető, melyet az állam a költségvetésből támogat. Az állam a lakossági földgáz, áram, távhő és vízközmű szolgáltatás árait a 2013 novemberi árakhoz kötötte.
Ez csak 2022. augusztus 1-el változott, azóta az emelkedő világpiaci energiaárak miatt a szolgáltató csak egy bizonyos fogyasztási szinting kínálja rezsicsökkentett áron az energiát, az afelett fogyasztóknak a "lakossági piaci árat" kell megfizetniük. Az intézkedésre azért volt szükség, mert az állam úgy tartja fenn a hatósági árakat, hogy a rezsicsökkentett ár és a piaci ár közötti különbséget a költségvetésből - azaz a befolyt adóforintokból - finanszírozza. A 2024-es költségvetésről szóló törvény L. fejezetében látható, hogy a rezsivédelmi alapot különböző adókból, járadékokból és támogatásokból töltik fel (archiválva itt).
A pénzt nem átlátható módon osztják el, az viszont biztos, hogy, ha az energiáért fizetett díjakat és a rezsivédelmi alapba elkülönített adóforintokat összeadnánk, akkor magasabb energiárakat kapnánk. Az látható, hogy a piaci árat fizető, nem lakossági fogyasztók számára a földgáz ára 2023 második felében magasabb volt, mint az EU-s átlag és számukra az elektromos áram ára a második legmagasabb volt az EU-ban, csak Ciprus előzte meg Magyarországot (archiválva itt és itt). Orbán Viktor 2022 nyarán a Bálványosi Szabadegyetemen azt mondta (archiválva itt), hogy ha nem módosítottak volna a rezsicsökkentés szabályain, akkor az 2051 milliárd forintba került volna az államnak. 2022 novemberében pedig a parlamentben azt mondta (archiválva itt), hogy:
A kormány állja a családok rezsijének egy jelentős részét, ez minden magyar családnak, nyugdíjasnak havi 181 ezer forintos támogatást jelent.
A 2024-es költségvetés (archiválva itt) rezsivédelmi alapja 917 milliárd forintot különített el lakossági rezsivédelemre.
