Tényleg nincs más európai országban a magyar kormány 3 százalékos otthonteremtési hiteléhez hasonló lehetőség a fiataloknak? Nem, ez nem igaz: Az Európai Központi Bank adatai szerint a lakáshitelek átlagos kamata hét európai országban volt 3 százalék vagy az alatt 2025 júniusában, az eurózónában pedig átlagosan 3,29 százalék volt a kamat.
Az állítás egy videóban jelent meg a kormányzó Fidesz párt hivatalos TikTok oldalán 2025. augusztus 3-án a "Sehol Európában olyan nincs, hogy te, barátom, eléred a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges" felirattal (archiválva itt). Orbán Viktor miniszterelnök a következőt mondja:
Szeptember 1-én be lehet menni a bankba és föl lehet venni a 3%-os otthonteremtési hitelt. Családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te, barátom, elérted a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges. Ilyen ajánlat egész Európában nincs máshol.
A videón végig látható a következő felirat:
Ilyen ajánlat egész Európában nincs máshol
Így nézett ki a bejegyzés a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült: 2025. augusztus 12., kedd, 8:01:55 CET)
A videó Orbánnak az MCC Feszten 2025. augusztus 2-án elmondott beszédének egy részletét mutatja be (archiválva itt), amiben a kormány Otthon Start Programját népszerűsítette (archiválva itt). A 2026-os országgyűlési választások várható időpontja előtt körülbelül hét hónappal induló programban az állam annyi kamattámogatást nyújt a lakáshitelekhez, hogy azok éves kamata fixen 3 százalék maradjon a hitel teljes futamidejére, 25 évre. A maximum 50 millió forintos lakáshitelt olyan hitelképes 18 éven felüliek kérhetik, akiknek még nem volt 50 százalékot meghaladó tulajdonrészük lakóingatlanban.
Míg ez az ajánlat igen kedvezményesnek tűnhet a fiatal lakásvásárlók számára, a magyar adófizetőknek sokba kerülhet. Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az Államkincstár a 3 százalék és egy, az öt éves futamidejű állampapírok aukciós átlaghozamához kötött érték közötti különbséget téríti meg a hiteleket biztosító kereskedelmi bankoknak (14. oldal, 20. paragrafus; archiválva itt). A kormány tájékoztató oldala 8 százalékos piaci kamattal számol, ami az államnak egy 50 millió forintos kölcsön esetén körülbelül 44,6 millió forintjába kerül (archiválva itt). A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint nagyjából 680.000 munkavállaló volt a 20-29 éves korcsoportban 2024 végén (archiválva itt), a kormány tervei szerint "fiatalok tízezrei" veszik majd fel ezt a hitelt (archiválva itt).
A 3 százalékos törlesztőrészlet nem kiugróan alacsony az Európai Központi Bank (ECB) tájékoztatója szerint. A háztartási lakáshitelek éves kamata átlagosan 3,29 százalék volt az eurózónában 2025 júniusában (archiválva itt). Hét európai országban - Franciaország, Horvátország, Portugália, Szlovénia, Finnország, Spanyolország és Málta - 3 százalék vagy annál alacsonyabb volt a lakáshitelek átlag éves kamata.
Az ECB szerint a máltai lakáshitelek 1,8 százalékos kamata a legkedvezőbb. A máltai Bank of Valletta például jelzálog kölcsönöket ajánl azoknak, akik az első vagy második lakóingatlanjukat szeretnék megvásárolni és nincs még hitelük (archiválva itt). Egy 250 ezer eurós (98,9 millió forintos), 35 éves hitel kamata az első három évben fix 1,5 százalék, a hátralévő években 2,85 százalék lenne, éves változó kamatlábbal, de a bank szerint a hitelért fizetett összes díj összege nem lehet magasabb évi 2,64 százaléknál. Ráadásul nincs jele annak, hogy az állam ehhez hozzájárulna: A máltai Lakhatási Hatóság weboldalán a lakáshitel kamataira irányuló segítség nem szerepel a kormány által nyújtott támogatások között (archiválva itt).
A Magyarországgal szomszédos Horvátországban az ECB adatai szerint a háztartási lakáshitelek éves kamata 2,93 százalék volt 2025 júniusában. Ez megegyzik a horvát központi bank által közölt adattal (lásd a Table G2 című dokumentumot, letölthető itt). A horvát Raiffeisen Bank honlapján található lakáshitel kalkulátor szerint egy 126 ezer eurós (50 millió forintos) lakáshitel 25 évre fix kamata 2,94 százalék, ami alacsonyabb a magyar kormány 3,0 százalékos ajánlatánál.
(Forrás: www.rba.hr képernyőmentés. Készült: 2025. augusztus 21., csütörtök, 12:07:51 CET)
Az sem újdonság, hogy már 18 évesen fel lehet venni a kedvezményes magyar hitelt. Az EU minden országában a 18 éves kor az önálló jogi cselekvőképesség korhatára, így az európai bankok befogadhatják egy 18 éves fiatal lakáshitel kérelmét, feltéve, hogy stabil jövedelemmel rendelkezik és meg tudja fizetni az önrészt.
Ráadásul a TikTok videó kiemelte a miniszterelnök szavait a szövegkörnyezetből. Legalább részben Orbán nem az országok hitelpiacait hasonlította össze, hanem arra célzott, hogy a magyar fiatalok sehol máshol Európában nem tudnak olyan könnyen ingatlanhoz jutni, mint Magyarországon - akkor sem, ha egy olyan nyugat-európai országba költöznek, ahol esetleg többet kereshetnek, mint otthon. A következők hangzottak el a politikus honlapján található leirat szerint:
Én hat hónapja dolgozom a kollégáimmal azon, hogy kitaláljuk, hogy hogyan lehet mégis, és jelentem, hogy szeptember 1-jén be lehet menni a bankba, és föl lehet venni a 3 százalékos otthonteremtési hitelt családi állapottól, lakhelytől függetlenül, és a legfiatalabbak is tulajdonosok lesznek a saját otthonukban. Én nem tudom, hogy ez lelkesítő cél-e bárkinek, de azt biztosan mondhatom, hogy sehol Európában olyan nincs, hogy te, barátom, elérted a 18 éves kort, és ha úgy döntesz, hogy saját otthonban akarsz lakni, akkor az lehetséges. Hiába mennek el dolgozni Németországba, ilyen sosem lesz ott. Lehet, hogy többet fognak keresni, talán még meg is takarítanak valamit, de hogy ők Németország megbecsült polgárai legyenek, mint ingatlantulajdonosok, hát az nagyon kevés magyarnak fog sikerülni. Ilyen ajánlat egész Európában nincs máshol.
A Lead Stories további Orbán Viktorral kapcsolatos állításokról szóló tényellenőrzései itt olvashatóak.
