A "baloldali" közvélemény-kutatók tényleg hamis adatokat tesznek közzé a politikai pártok népszerűségéről hónapokkal a választások előtt? Nem, ez nem igaz: A Lead Stories vizsgálata kiderítette, hogy az állításban említett négy intézet kutatásai általában viszonylag pontosan mérték a kormányszövetség és az összellenzék támogatottságát a tényleges eredményekhez képest az országgyűlési és európai választások előtt 2017 óta. Kivételt képez a 2022-es országgyűlési választás, amikor csaknem minden közvélemény-kutató - a kormányközeliek is - lényegesen túlbecsülte az ellenzék erejét.
Az állítást Kocsis Máté, a kormányzó Fidesz párt parlamenti frakcióvezetője tette közzé egy TikTok videóban 2025. július 2-án az "Ez tényleg érdekelne!" felirattal (archiválva itt). Kocsis a következőt mondja:
Nem kapok arra választ a baloldali közvélemény-kutatóktól - Hann Endre bácsitól, Závecztől, Pulaitól, Republikontól - hogy mi az ő felelősségük abban, hogy minden választás előtt hónapokig megtévesztik az embereket hamis közvélemény-kutatási adatokkal. És amikor a választások napján kiderül, hogy 10-15, de van, hogy 25 százalékkal is tévedtek, akkor milyen következtetést vonnak ebből le? Másnap megy tovább az élet, mintha mi sem történt volna, vagy... Hogy van ez náluk? Ez tényleg érdekelne.
"Hann Endre bácsi" a Medián kutatócég vezérére utal, míg "Pulai" a Publicus Research igazgatójára, Pulai Andrásra.
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült: 2025. július 18., péntek 15:25:20 CET)
Kocsis a TikTok videóját egy 2025 júniusában adott interjúját követően publikálta, amiben azzal érvelt, hogy több közvélemény-kutató tévesen állítja, hogy az ellenzéki Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) népszerűbb a Fidesznél (archiválva itt).
Nehéz megállapítani, hogy az intézetek szándékosan tesznek-e közzé a TISZA Pártot népszerűnek mutató "hamis" adatokat 2025 nyarán, ami még messze van a várhatóan 2026 áprilisában történő választásoktól. Sok előre nem látható esemény fordulhat elő, ami befolyásolhatja az emberek megítélését a pártokról: gazdasági erősödés vagy visszaesés, egy pártelnök erős vagy gyenge szereplése a vitákban, szövetségkötés más pártokkal, új kihívók megjelenése, haláleset, botrányok, baklövések, stb. Ráadásul egy 2025. augusztus 11-én megjelent kutatás szerint még a biztos szavazók 19 százaléka nem döntötte el melyik pártra fog voksolni, ami azt jelzi, hogy a TISZA a kutatásokban kimutatott előnye könnyen eltűnhet a választásig (archiválva itt).
Szóval hogyan lehet alátámasztani vagy megcáfolni Kocsis azon állítását, hogy a négy "baloldali" intézet szándékosan megtéveszti az embereket "minden választás előtt hónapokig"?
Régi állítás, régi tévedés
A kormánypártiak korábbi választások eredményeire hivatkozva próbálják bizonyítani azt, hogy a "baloldali" intézetek hamis közvélemény-kutatási adatokat tettek közzé azért, hogy az általuk kedvelt pártok népszerűsége a valós értéknél nagyobbnak tűnjön. Például az Origo hírportál (archiválva itt) 2023 januárjában ugyanazt a Kocsis által megbélyegzett négy intézetet vádolta azzal, hogy már többször
célzatosan próbálták meg befolyásolni a választás eredményét azzal, hogy hamis információkat osztottak meg az emberekkel, ezzel próbálták megnyerni a választást a baloldali finanszírozóik számára.
Tóka Gábor, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatóprofesszora, akinek a szakterülete többek között a közvélemény-kutatás, nem lát bizonyítékot arra, hogy a négy intézmény egy a szavazók félrevezetésére irányuló összeesküvést szőne. Egy 2025. július 19-én a Lead Storiesnak adott online interjúban azt mondta, hogy:
Erre semmilyen bizonyítékot soha nem hoztak fel [a kormánypártiak]... Ezek a cégek versenytársai egymásnak, egymással szemben is időnként kritikákat fogalmaznak meg, nyilvános szóváltások is előfordulnak közöttük, amelyek nem feltétlenül barátságos hangneműek. Tehát itt nem látszik a kormányfüggetlen kutatók között semmilyen együttműködés és koordinált viselkedést sem látunk.
Tóka szerint a kritikusok azt állítják, hogy a mediános Hann Endre bevallotta egy a 444-en megjelent 2022-es interjúban, hogy "kimondottan a közvéleményt befolyásoló céllal" készített kutatásokat a baloldalt támogatva a 2022-es választás előtt (az egész cikk archivált verziójában olvasható). Valójában Hann nem a saját illetve az interjúban is résztvevő Závecz Tibor munkájára utalt, hanem más kutatókéra, akiket nem nevezett meg.
A másik tényező, amire a kormánypártiak gyakran rámutatnak az, hogy a "baloldalinak" mondott közvélemény-kutatók drasztikusan túlbecsülték az egyesített ellenzék erejét és alábecsülték a Fideszét a 2022-es választások előtt - mondta Tóka.
A négy "baloldali" intézet tényleg erősen felülmérte az ellenzék erejét 2022-ben - de az általánosan "kormányközeliként" azonosított közvélemény-kutatók hasonlóan, esetenként még nagyobb mértékben tévedtek az ellenzékre vonatkozó méréseikben. Ez arra utal, hogy az előrejelzések nem egy "baloldali összeesküvés" miatt lehettek pontatlanok.
A közvélemény-kutatások következőképpen néztek ki a 2022-es választást megelőző egy hónapban a "biztos szavazók" vagy "pártválasztók" körében:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 7-én, csütörtökön 22:31:03-kor (CET) készült.)
Lehetséges magyarázatként Tóka arra mutat rá, hogy a Márki-Zay Péter által vezetett ellenzéki pártszövetség már a 2022-es választások előtti időszakban szétesett a belső viszályok miatt, ami elriaszthatta a szavazókat (archiválva itt). Szerinte a magyar közvélemény-kutatási adatok ezt valahogy nem tükrözték egészen a szavazás napjáig:
Amikor gyorsan változik egy párt támogatottsága, akkor valamilyen oknál fogva ezek a magyar közvélemény-kutatások ezt nem követik le. Mutatják azt, hogy van egy változás, tehát például a 2022-es választások előtt mutatták azt, hogy megy lefelé az ellenzék, és hogy nagyon nagyon kis mértékben is, lassan, de megy fel a Fidesz. De nem mutatták olyan nagynak az ellenzék visszaesését, mint amekkora a választások napjára lett.
Szerintem sok ellenzéki embernek elment a kedve a szavazástól, végül is. Lehet, hogy egy közvélemény-kutatásban még azt mondta pár nappal előbb, hogy "persze, elmegyek és szavazok az ellenzékre," de aztán végül is mégse ment el. Vagy átálltak a Mi Hazánkhoz, átálltak a Kutyapárthoz, és így szétfoszlott az ellenzéki szavazói tábor. Talán azért nem tudják ezt a közvélemény-kutatások úgy lekövetni, mint más országokban, mert itt már évek óta valódi pártkötődés nélkül nagyon taktikai alapon szavaznak az ellenzéki szavazók. Tényleg, csak az a motivációjuk, hogy ne a Fidesz. És akkor nagyon könnyen, utolsó pillanatban átgondolva a dolgot, hogy "most akkor mit csinálok?", esetleg máshova húzzák be. Vagy, hogy elmennek-e vagy nem mennek - könnyen másként alakulhat ez a döntés, mint amit a közvélemény-kutatásban [mondtak].
A Tóka által kezelt Vox Populi blog minden 2018 óta készült közvélemény-kutatás eredményét egy nyilvános adatbázisban tárolja. Az adatok szerint már 2020 végén az akkoriban csak feltételezett ellenzéki összefogás megelőzte a Fideszt bizonyos intézeteknél (archiválva itt). 2022 elejére azonban elvesztette a vezetést. Ahogy Szabó Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia szakértője rámutatott, a bizonytalan szavazók száma 2021 végétől csökkenni kezdett a kutatásokban, a Fidesz támogatottsága pedig egyre növekedett az ellenzékkel szemben (archiválva itt).
A kutatók tényleg hazudnak?
Tóka szerint felmerül a rendszeres problémák gyanúja bizonyos intézeteknél: A Publicus rendszeresen túlmérte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) és szövetségesei támogatottságát, a Nézőpont a Fideszét. De mégsem indokolt, hogy az ilyen pontatlanságokat "hazugságoknak" nevezzük - mondta egy 2025. augusztus 6-i emailben:
Nem tudhatjuk, hogy a Publicus adatai mást mutatnak-e, mint amit kitesznek a nyilvánosságban. Egyszerűbb és pontosabb valahogy úgy fogalmazni, hogy ha egy-egy választáson nagyon félremegy egy intézet egyik vagy másik becslése, akkor az a természetes egy a szakmai hitelességét és adatai pontosságát minden másnál fontosabbnak tartó cég esetében, hogy kivizsgálja, mi lehetett a hiba oka és látható eredménnyel járó kísérletet tesz annak kiküszöbölésére... De a Publicus vagy a Nézőpont esetében nem látszik az, hogy bármikor is történt volna ilyen korrekciós kísérlet a részükről.
De mennyire gyakoriak az ilyen problémák? A Lead Stories megvizsgálta azokat a közvélemény-kutatásokat, melyek nyilvánosságra kerültek négy korábbi választás előtt, két időszakban: 8-11 hónappal a voksolás előtt - nagyjából abban időszakban, amire Kocsis utal a 2026-os választásokhoz viszonyítva - és a voksolás napját megelőző egy hónapban, mivel ebben az időszakban a választópolgárok várhatóan kevésbé hajlandóak megváltoztatni a pártpreferenciáikat. A következtések a következők:
- Az adatok nem adnak okot arra a feltételezésre, hogy a Medián, a Závecz (ZRI), a Publicus, és a Republikon szándékosan tettek közzé "hamis" kutatásokat az országgyűlési illetve európai választások előtt.
- A kutatók a Fideszre és az összellenzékre vonatkozó adatai általában a hibahatáron belül vagy ahhoz közel estek, ahogy később kiderült a voksolás napján (2022 kivételével). Ez főleg igaz a választás előtt egy hónappal készült kutatások esetében. A hibahatár kifejezi a véletlenszerű mintavételi hiba mértékét egy felmérés adataiban (archiválva itt). Ha egy intézet 50 százalékra mérné egy párt támogatottságát egy 3 százalékos hibahatár mellett, a valódi eredmény 47 százalék és 53 százalék közé eshet.
- Mind a "baloldali," mind a "kormányközeli" intézetek publikáltak "kiugró értékeket," amikben a mérési adatok egyáltalán nem egyeztek a választás eredményeivel. G. Elliot Morris amerikai közvélemény-kutatási szakértő szerint ez akkor fordulhat elő amikor a kutatók egy olyan válaszadói mintát érnek el, amely nem jól képviseli a lakosságot összeségében; amikor sok ember nem kíván beszélni a kutatókkal; vagy esetleg sok válaszadó szándékosan félre akarja vezetni a kutatókat (archiválva itt).
- Amikor a közvélemény-kutatók rosszul becsülnek, nem mindig a "saját táborukat" mérik népszerűbbek. Például 2017 júniusában a baloldalinak vélt Medián felülmérte a Fideszt, míg a jobboldalinak tekintett Nézőpont alulmérte a pártot a 2018-as országgyűlési választások eredményeihez képest.
A Lead Stories megtalálta a 2018-tól publikált felméréseket a Vox Populi oldalon, a 2017-es kutatásokat a weben kereste meg. A táblázatok nem tartalmazzák a teljes választókorú népességre vonatkozó méréseket, hiszen ezek olyan emberek válaszait is használják, akik nem szándékoznak voksolni a választás napján.
A Kocsis által kifogásolt négy intézet adatai a kék színű sorokban láthatók, a "kormányközeliké" a narancssárga sorokban vannak. Az országgyűlési választások esetében a hazai listás eredmények szerepelnek az ábrák végén, mivel a kutatók csak Magyarországon lakó választópolgárokra fókuszáltak. Minden az ábrákon található közvélemény-kutatás a cikk végén van linkelve.
A közvélemény-kutatások a 2018-as országgyűlési választások előtt
Így néztek ki a közvélemény-kutatási számok a 2018-as országgyűlési választások előtt 8-11 hónappal, azaz 2017 májusától augusztusáig:
(Forrás: Lead Stories által gyűjtött adatok, valasztas.hu. Az MSZP választási eredménye az MSZP-Párbeszéd pártszövetségé. Az ábra 2025. augusztus 8-án, pénteken 14:43:58-kor (CET) készült.)
Annak ellenére, hogy ezek a kutatások jóval a választás előtt készültek, gyakorlatilag hibahatáron belül vagy ehhez közel mérték a Fidesz támogatottságát a végső eredményhez képest. A négy "baloldalinál" az átlag előrejelzés 47,13 szálalék volt, a "kormányközelieknél" 45 szálalék volt, a kormánypárt végső eredménye pedig 47,36 százalék volt.
A "baloldali" Závecz ebben az időszakban túl pesszimista volt a Fidesz majdani esélyeivel kapcsolatban, de körülbelül ugyanannyira, mint a "kormányközeli" Nézőpont. Mind a négy "baloldali" kutató és a Századvég túlbecsülték az MSZP majdani támogatottságát, de ezek a kutatások jóval a kampány kibontakozása előtt jelentek meg, a szociálistáknak volt még bőven elég ideje arra, hogy elveszítsék a szavazók bizalmát.
Így néztek ki a kutatások a 2018-as választások előtt egy hónappal:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 7-én, csütörtökön 23:36:47-kor (CET) készült.)
2018 márciusában és április elején mind a "baloldali," mind a "kormányközeli" közvélemény-kutatóknál előfordult a Fidesz erejének túl- és alábecsülése is. A "baloldaliak" átlagosan 48,63 szálalékot, a "kormányközeliek" pedig 49,5 százalékot jósoltak a kormánypártnak a tényleges 47,36 százalékhoz képest.
Csak a Publicus becsülte lényegesen túl az MSZP-Párbeszéd szövetség népszerűségét, de itt a "kormányközeli" Századvég is kicsit magasra lőtt. A Századvég és a Nézőpont alábecsülték a Jobbik erejét.
A közvélemény-kutatások a 2019-es európai parlamenti választások előtt
A 2019-es európai parlamenti választások előtt 8-11 hónappal, azaz 2018 júliusától októberéig készült mérések eredményei így néztek ki:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 7-én, csütörtökön 16:05:40-kor (CET) készült.)
2018 nyarán és őszén csaknem minden intézet a hibahatáron belül, vagy ehhez nagyon közel jósolta a Fidesz majdani eredményét: Az átlag "baloldali" mérés 53,81 százalék volt, a "kormányközeli" pedig 53,2 százalék volt a tényleges 52,56 százalékhoz képest. A "baloldaliak" esetenként túlbecsülték a kormánypárt támogatottságát.
Senki nem tudta pontosan meghatározni, melyik ellenzéki párt lesz a legerősebb ilyen hosszú idővel a választások előtt.
Így néztek ki a 2019-es választások előtt egy hónappal, azaz 2019 áprilisának végétől:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 7-én, csütörtökön 22:45:07-kor (CET) készült.)
Látszik, hogy 2019 májusában csaknem minden "baloldali" intézet a hibahatáron belül jósolta a Fidesz szereplését.
Az összellenzékre vonatkozó előrejelzések gyakorlatilag pontosak voltak, de a táboron belüli különbségeknél akadtak problémák. Majdnem minden intézet túl rózsásnak látta az MSZP-Párbeszéd és a Jobbik esélyeit, a szavazás napján pedig sok ellenzéki szavazó inkább a baloldali Demokratikus Koalíció (DK) és a Momentum neveit mellé tette az X-et. Erre is vonatkozik az, amit korábban tárgyaltuk: Tóka Gábor szerint a magyar közvélemény-kutatók valamiért nehezen követik a gyors változásokat a pártok népszerűségében, főleg amikor az ellenzéket kedvelők inkább "taktikailag" szavaznak.
A közvélemény-kutatások a 2024-as európai parlamenti választások előtt
A pártok így álltak a 2024 európai parlamenti választások előtt 8-11 hónappal, azaz 2023 júniusától szeptemberéig:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 8-án, pénteken 14:39:09-kor (CET) készült.)
2023 nyarán-őszén a baloldaliak a hibahatáron belül jelezték előre a Fidesz majdani támogatottságát, a Nézőpont viszont ezt lényegesen túlbecsülte. Ebben az időszakban senki nem tudhatta, hogy az akkoriban csak papíron létező TISZA Párt 2024 elején majd felrobban a politikai színtérén Magyar Péter de facto vezetésével, sok ellenzéki voksot elszívva.
A kutatók a következő eredményeket mutatták ki a 2024-es európai parlamenti választások előtt egy hónappal:
(Forrás: A Lead Stories összeállítása a Vox Populi adatbázisa alapján, valasztas.hu. Az ábra 2025. augusztus 8-án, pénteken 14:40:47-kor (CET) készült.)
A "baloldaliak" átlagosan 45 százalékon mérték a kormánypártot, a "kormányközeliek" pedig 47 százalékon a tényleges 44,82 százalékos eredmény mellett. 2024 májusában a "baloldali" Medián inkább abban hibázott, hogy túlmerte a Fidesz erejét. A Závecz első mérése ezt kiugróan alábecsülte, a másodikra majdnem pontos volt.
Az újonnan megjelent TISZA párt támogatottságát mindenki kicsit alábecsülte, de a "kormányközeli" Nézőpont és Társadalomkutató kivételével mindenki a hibahatáron belül jósolta az esélyeit.
A Lead Stories további tényellenőrzései választásokkal kapcsolatos állításokról itt találhatók.
LINKEK
2022 Országgyűlési, egy hónappal a választás előtt
Republikon (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Társadalomkutató (archiválva itt)
Real-PR 93 (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
ZRI (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
Századvég (archiválva itt)
Társadalomkutató (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
Medián (csak archiválva érhető el)
2018 Országgyűlési, 8-11 hónappal a választás előtt
Századvég (csak archiválva érhető el)
ZRI (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Publicus (csak archiválva érhető el)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Medián (csak archiválva érhető el)
ZRI (csak archiválva érhető el)
Republikon (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
Századvég (csak archiválva érhető el)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Republikon (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
Republikon (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Századvég (csak archiválva érhető el)
2018 Országgyűlési, egy hónappal a választás előtt
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Medián (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Medián (csak archiválva érhető el)
Századvég (csak archiválva érhető el)
Publicus (archiválva itt)
Nézőpont (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
2019 Európai, 8-11 hónappal a választás előtt
Századvég (csak archiválva érhető el)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Publicus (archiválva itt)
ZRI (nem archiválható)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
Publicus (archiválva itt)
ZRI (nem archiválható)
Századvég (csak archiválva érhető el)
ZRI (nem archiválható)
Publicus (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
ZRI (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
2019 Európai, egy hónappal a választás előtt
ZRI (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
Századvég (csak archiválva érhető el)
Nézőpont (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
Nézőpont (csak archiválva érhető el)
2024 Európai, 8-11 hónappal a választás előtt
Republikon (archiválva itt)
Republikon (archiválva itt)
Republikon (archiválva itt)
Nézőpont (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
Republikon (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
2024 Európai, egy hónappal a választás előtt
ZRI (archiválva itt)
Nézőpont (archiválva itt)
Alapjogokért Központ (archiválva itt)
Századvég (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
Real-PR 93 (archiválva itt)
Társadalomkutató (archiválva itt)
ZRI (archiválva itt)
Publicus (archiválva itt)
Medián (archiválva itt)
