A CIKK FRISSÜLT: Nézze meg a lenti frissítéseket.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tényleg "újabb lépést" tett arra, hogy az Európai Unió országait belesodorja az ukrán-orosz konfliktusba? Nem, ez nem igaz: Von der Leyen 2024. február 28-i beszédében arra buzdította az EU-tagállamokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat az Oroszország, Irán, Észak-Korea és más potenciális ellenfelek által jelentett biztonsági kockázatok miatt. Nem tett semmiféle javaslatot arra, hogy az EU tagállamok katonai műveletekbe kezdjenek Ukrajnában vagy máshol.
Az állítás 2024. március 1-jén jelent meg egy videóban a TikTokon, de már csak egy archivált képernyőmentés érhető el. A videóban Ibolya Csenge Gabriella beszél, aki a magyar kormányt közösségi média tartalmakkal támogató Megafon Központ a partnere. A tartalomgyártó ugyanazt a videót töltötte fel a Facebook oldalára 2024 februárjának végén. A következőt mondta:
Nem akarsz háborút? Akkor biztos nem fog tetszeni az, amit most mutatok. Európa vezető politikusai ugyanis már nyíltan arról beszélnek, nyugati katonákat vezényelhetnek az ukrán frontra, sőt nekünk itt az Európai Unióban fel kell készülnünk a háborús kockázatokra. Ez, kedves barátaim, nem más, mint a háborúba sodródás újabb lépése. Épp az, amit a véres konfliktus kitörése óta tartunk és óva intünk mindenkit... De Emmanuel Macron francia elnök és Ursula von der Leyen EB elnök mostani súlyos mondataival átlépték azt a bizonyos vörös vonalat. Ők tényleg nem a békéért dolgoznak.
Amikor az hangzik el, hogy "Európa vezető politikusai" beszélnek a nyugati hadseregek ukrán harctérre való küldéséről, megjelenik egy fénykép Von der Leyenről a háttérben. Ezt követően láthatunk egy újság cikk címet, amely világossá teszi, hogy a szóban forgó "súlyos mondatok" állítólag Von der Leyen 2024. február 28-i beszédében hangoztak el az Európai Parlament plenáris ülésén (archiválva itt).
A poszt így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült 2024. március 6-án, szerda 16:33:41 CET)
Ez a tényellenőrzés a Von der Leyennel kapcsolatos állításra összpontosít, nem pedig arra a kijelentésre, amelyet Macron külön tett 2024. február 26-án (archiválva itt).
Az állítás elferdíti Von der Leyen szavait, melyek nem a harci, hanem a védelmi intézkedések szükségességéről szóltak. Hangsúlyozta, hogy az EU tagállamoknak növelniük kell a honvédségi költségvetéseiket az ingatag geopolitikai helyzet miatt (a Lead Stories fordításában angolról magyarra):
Az elmúlt években sok európai illúzió szertefoszlott. Az az illúzió, hogy a béke állandó. Az az illúzió, hogy a gazdasági jólét többet
érhet [Vlagyimir] Putyinnak, mint a szabad és demokratikus Ukrajna elpusztítása. Az az illúzió, hogy Európa önmagában eleget tesz a biztonság terén - legyen az gazdasági vagy katonai, hagyományos vagy kibernetikai...Látjuk az önkényuralmi hatalmak növekvő és nyugtalanító szövetségének erejét és veszélyeit. Észak-Korea újabb és újabb
lőszerszállítmányokat küld Oroszországnak. Irán pedig támadó drónokat biztosít, - és, ami létfontosságú, a mögöttük álló technológiát is - hogy mérhetetlen károkat okozzon az ukrán városoknak és polgároknak. A Gázában folytatódó háború és a Közel-Kelet nagymértékű destabilizációja a bizonytalanság és a konfliktusok korszakát jelzi a régióban és azon túl. Illetve az agresszív gazdasági verseny és a torzulások folyamatos erősödését is látjuk, ami nagyon is valós európai biztonsági kockázatokat hoz magával.
Von der Leyen megemlítette, hogy az EU tagállamok összesen 20 százalékkal növelték a védelmi kiadásaikat az elmúlt évben, és úgy vélte, hogy többet kell tenni (fordítás):
Lehet, hogy a háború veszélye nem fenyeget most éppen, de nem lehetetlen. A háború kockázatait nem szabad felfújni, de fel kell készülni rájuk. És ez azzal kezdődik, hogy a tagállamoknak sürgősen újjá kell építeni, pótolni és modernizálni a fegyveres erőiket. Ennek során Európának arra kell törekednie, hogy a csatában győzni képes hadműveleti erőforrások következő generációját fejlessze ki és gyártsa, emellett biztosítsa a megfelelő mennyiségű nyersanyagot és technológiai fölényt, amelyre a jövőben szükségünk lehet. Ez azt jelenti, hogy a következő öt évben fel kell turbóznunk a védelmi ipari kapacitásunkat.
Az Európai Bizottság elnöke nem javasolta, hogy az európai országok hadseregei csatlakozzanak a háborúhoz az ukrán csatatéren. Az EU-nak nincs is hadserege, így Von der Leyen hatásköre nem terjed ki a hadügyekre.
Nincs nyoma annak, hogy Von der Leyen valaha is felvetette azt az ötletet, hogy az EU tagállamok küldjenek fegyveres erőket Ukrajnába. A Lead Stories 2024. augusztus 22-án végzett keresést a "Von der Leyen" "katonák" "küldeni" "Ukrajnába" kulcsszavakkal (itt archiválva), de nem talált semmiféle az állításra utaló eredményt. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Von der Leyen beszédének másnapján bírálta a háborúval kapcsolatos megjegyzéseit (itt archiválva), de nem esett szó arról, hogy az Európai Bizottság elnöke európai katonák Ukrajnába való küldéséről beszélt volna.
Orbán Viktor miniszterelnök felerősítette az EU jelenlegi vezetése elleni rágalomhadjáratát a 2024. júniusában zajló európai parlamenti választások előtt. A 2024. február 2-án a magyar közszolgálati rádiónak adott interjújában (archiválva itt) Orbán azt mondta:
A kulcskérdés itt a béke. Ebben nem állunk jól, merthogy Brüsszel a háború lázában ég, és minden a háború körül forog. Tehát az európai vezetők a háborús logika mentén érvelnek. Magyarország szerint pedig Brüsszelben mindennek a béke körül kellene forognia, és arra kéne törekedni, hogy minél hamarabb tűzszünet legyen, és utána pedig béketárgyalások.
Frissítések:
-
2024-08-27T10:01:58Z 2024-08-27T10:01:58Z Frissítés, 2024. augusztus 22.: A cím és az első bekezdés pontosítása történt meg, és a bejegyzés Facebookos linkjének hozzáadása. Bekerült a cikkbe egy keresés az Ursula von der Leyen ukrán háborúval kapcsolatos megjegyzéseire, és információ Szijjártó Péter megjegyzéseiről.