Nostradamus, a francia látnok és író, aki a 16. században alkotott, tényleg azt jósolta, hogy a magyarok majd eljuttatják a "magasabb szintű tudást" az emberiség számára? Nem, ez nem igaz: Nostradamus néhány alkalommal hivatkozott Magyarországra írásaiban, de szó sem esett arról, hogy a magyar nép egy "magasabb szintű tudást" fog majd nyújtani a világnak. Az állítás a "Nostradamus Hungaricus" című könyvből származhat, amelyet nem Nostradamus, hanem Szentmihályi Szabó Péter sci-fi író adta ki 1996-ben, az írást a francia próféta rég elveszett művének álcázva.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg 2024. június 2-án a "Próféciák, Nostredamus jóslata" címmel (itt archiválva). Az előadó Szedlacsik Miklós, aki "boldogság-specialista mester-coach"-ként írja le magát. Szedlacsik a következőt mondja:
Hét olyan próféciát olvastam életemben, amely arról ír - többek közt például Nostradamus is, tehát jósok, úgy is lehetne mondani - akik elmondják azt, hogy ez idő tájt, és megnevezik ezt a korszakot, lesz egy nép a Kárpát-medencében, amely eljuttatja az emberiség számára a magasabb szintű tudást. Ébredj fel magyar! Kiválasztottak vagyunk! Ébredj fel! Ugyanis mi vagyunk a tudás népe. Újra kell éleszteni a tudás népét... A fejedben megfogalmazódik, hogy neked ez a dolgod, hogy átadj másoknak tudást.
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőkép. Készült: 2024. augusztus 2., péntek 13:02:13 CET)
Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus, 1555-ben kezdte próféciák sorozatát publikálni rejtélyes versekben. A rajongói neki tulajdonítják a világ fontosabb eseményeinek előrejelzését, a 2001. szeptember 11-i terrortámadástól (archiválva itt) egészen a COVID-19 világjárványig (archiválva itt).
Nostradamus többször említi Magyarországot jóslataiban, időnként a régi latin "Pannonia" nevét használva (itt archiválva, angolul). Például azt írta a "Les Prophéties" című műve 5. fejezete ("százada") 47. versében hogy egy bizonyos "nagyságos Arab" fog találkozni "a pannon déli szél által hozott nagyobb gonoszság"-gal (a Lead Stories fordításában franciáról magyarra). Azonban nincs nyoma annak, hogy azt mondta volna, hogy a magyarok terjesztik majd a "magasabb szintű tudást" a világ többi népe között.
Az Szedlacsik által említett prófécia a Szentmihályi Szabó Péter által 1996-ben publikált "Nostradamus Hungaricus" verseinek az értelmezése lehet, amely a francia jós 16. századi műveinek alapján készített fikciós irodalmi alkotás (itt archiválva). Például a könyv 15. verse azt "jósolja," hogy egy magyar nemesember majd pénzeli a tudósok kepzését:
Nemes család sarja, mégis a köz
érdeke nyűgözi le életében,
folyókat rendszabályoz, partot összeköt,
s tudósokat növel rég elfecsérelt pénzen.Királya híveként szít forradalmat,
népe szolgájaként magába réved,
s midôn egész Pannónia reszketve hallgat,
egyetlen lövéssel vet önmagának véget.
Itt Gróf Széchenyi Istvánról van szó, aki tényleg támogatta a "magasabb szintű tudás" terjesztését például azzal, hogy megalapította a Magyar Tudományos Akadémiát 1825-ben. Szentmihályi Szabó versei több prominens magyarra hivatkoznak - főleg a rendszerváltás környéki években ismert alakjaira, mint Horn Gyula és Orbán Viktor miniszterelnökökre (1. és 38. versekben) - azonban itt nem található más egyértelmű utalás a tudás világszerte történő terjesztésére.
Ha Szedlacsik azt hitte, hogy Nostradamus írta a fent említett verset, nincs egyedül. A "Nostradamus Hungaricus" megjelenésekor sokan azt hitték, hogy Szentmihályi Szabó tényleg rátalált egy rég elveszett Nostradamus jóslat-gyűjteményére, amely kizárólag Magyarországgal foglalkozik (lásd a Lead Stories másik ezzel a témával foglalkozó cikkét). Ez részben magának a szerzőnek köszönhető, aki azt írta a bevezetésében, hogy akkor bukkant rá a kötetre amikor átböngészte elhunyt édesapja könyvgyűjteményét. Azt írta:
A szöveg elég egyértelműen céloz arra: Nostradamus élete végén, öregen és betegen kapta a megrendelést egy magyar főemberől, hogy írjon próféciákat Magyarországról. Ez a „nagyhírű és vitéz" nemzet fia háromezer ezüstöt fizetett Nostradamusnak ezért a munkáért, s a megrendelő személyében a 99. vers alapján gróf Zrínyi Miklósra ismerünk, a szigetvári hősre, aki valóban három hónappal élte túl a jóslatok szerzőjét, s 1566 szeptember 8-án halt hősi halált.
Később, a könyv 2000-i második kiadásában Szentmihályi Szabó tisztázta a történetet (itt archiválva):
A magyar Nostradamus, azaz a híres francia jós Magyarországi jövendöléseinek gyűjteménye 1996-ban jelent meg először... Most, a bővített és szépen illusztrált új kiadásban talán megbocsátható, ha immár szerzőként emlékezem vissza a fogantatásra. A magyar politika- és kultúrtörténet e néha őszinte, néha görbe tükre sok olvasót megtévesztett, mert komolyan vették a „jóslatokat", és néha bizony igen komolyan vettem én magam is, hiszen sci-fi íróként mindig foglalkoztatott a jövő rejtélye és a jövőkutatás lehetősége.