Tényleg "értelmetenül" öltek le 3000 állatot Hegyeshalom térségében, hiszen csak hatan fertőződtek meg száj- és körömfájással? Nem, ez nem igaz: A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) és egy állatorvos-szakértő is megerősítette a Lead Storiesnak, hogy a vírus gyors terjedése miatt le kell vágni az egész állatállományt, akkor is, hogyha csak az egyikük bizonyul fertőzöttnek. Nincs olyan, hogy csak egy-egy állat fertőződik meg, mire bebizonyosodik a fertőzés - azaz a minta laborvizsgálata befejeződik - addigra az egy épületben tartott állatok nagy részét eléri a betegség - mondták.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg 2025. március 31-én (archiválva itt) az "Állítsák le az értelmetlen mészárlást!" felirattal. A bejegyzésben a Mi Hazánk Mozgalom parlamenti képviselője, Apáti István azt állítja, hogy a magyarországi ragadós száj- és körömfájás járvány kezelése "a globális maffia egy újabb húzása":
Az állatok levágása, lemészárlása csak az utolsó utáni lehetőség lehet. (...) A legfrissebb hírek szerint tegnap Hegyeshalom térségében 3000 állat levágását kezdték meg és ezek közül mindössze hat volt csak fertőzött.
Így nézett ki a bejegyzés a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőkép. Készült: 2025. április 16., szerda, 17:02:53 CET )
Ha megjelenik a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírus egy adott állatállományban, az összes állat levágása nem a "globális maffia" összeesküvésének része. A 23/2005. (III. 23.) FVM rendelet előírja, hogy, ha egy gazdaságban laboratóriumi vizsgálat segítségével igazolták az RSZKF jelenlétét, akkor a gazdaságban található összes, a betegségre fogékony állatot le kell ölni (lásd a 12. paragrafust, archiválva itt).
Ennek az oka az, hogy olyan gyorsasággal terjed a vírus, hogy nincs értelme csak a pozitív tesztet produkáló állatokkal szemben intézkedni. Dr. Wagenhoffer Zsombor, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem intézetvezetője egy 2025. április 15-i telefonos interjúban elmondta a Lead Storiesnak, hogy:
Olyan nincsen, hogy egy állat betegedik meg. Persze egyszer el kell kezdődnie, valahol elkezdődik, de mire észreveszi az ember (...) addigra már nem az az egy állat beteg csak vagy fertőződött meg. H ogy mikor lesz beteg, mikor mutat klinikai tüneteket és mikor fertőződött meg? Ez az az időkapu, amit nagyon sokan elfelejtenek figyelembe venni, amikor arról beszélünk, hogy ez miért történik így és miért kell így csinálni. Tehát itt az van, hogy amikor már a klinikai tünet jelentkezik, addigra eltelik kettő -hét nap, jobb esetben, rosszabb esetben akár 14 [nap a megfertőződés óta], és az összes állaton nagy valószínűséggel ez végigsöpört.
Ezen felül Wagenhoffer szerint a vírus gyorsabb a laborvizsgálatoknál:
Nem lehet olyan módszer ma, hogy másodpercenként vegyek vért az állatból és figyeljék azt, hogy mikor kezdi üríteni vírust, és most akkor őt meg tudom menteni, vagy nem tudom megmenteni. (...) Nyálkahártyából ha veszek mintát, akkor az is több óra, mire abból eredmény lesz. Ez az idő, amíg itt eredmény lesz, vért veszek vagy mintát veszek, annyi idő elmegy, hogy közben az állatok egymást fertőzik. Olyan meg nincs, hogy egy ilyen 1400 marhát tartó telepen 1400 állatot külön fogom tenni úgy, hogy egymással ne is érintkezzenek.
A járvány megfékezésén dolgozó NÉBIH szerint a jogszabályi kötelezettségek miatt sincs értelme a megfertőződött állatok számával foglalkozni. A Hivatal kommunikációs referense 2025. április 11-én e-mailben válaszolt a Lead Stories kérdéseire:
Amennyiben akár egy állatban is kimutatják a vizsgálatok a fertőzést, akkor a betegség terjedésének megelőzése, és a további állományok megfertőződésének megakadályozása érdekében a fertőzött gazdaságban tartott valamennyi fogékony állatot le kell ölni. Ez jogszabályban előírt kötelezettség. Ilyen formán (...) a pozitív vizsgálati eredménnyel bíró állatok számának nincs jelentősége. Az intézkedés okai között említhető, hogy az RSZKF betegség rendkívül gyorsan és könnyen terjed, továbbá a vírushordozás általában néhány hétig, de egyes esetekben akár 1/2-3 évig is eltarthat. A fertőzésen átesett állatok mindig potenciális fertőzési forrást jelentenek.
Az NÉBIH 2025. március 7-én észlelte először a ragadós száj- és körömfájás vírus jelenlétét nyugat Magyarországon (archiválva itt). A Hivatal közölte a Lead Storiessal, hogy 2025. április 11-ig négy nyugat-magyarországi szarvasmarha gazdaságot fertőzött meg a vírus, összesen 8279 marhát kellett felszámolni. 2025. április 17-én még egy telepen ütötte fel a fejét a betegség (archiválva itt). A NÉBIH válaszában kiemeli, hogy az intézmény célja a vírus megállítása és a károk minimalizálása.
Wagenhoffer is megerősítette, hogy ha nem sikerül lokalizálni, a vírus jelentős károkat okozhat a magyar gazdaságnak. A NÉBIH honlapja szerint sok EU-s és harmadik ország is import-tilalmat vezetett be a Magyarországról érkező élő állatokra vagy tej- és hústermékekre (itt archiválva).
A Lead Stories további tényellenőrzései a Mi Hazánkkal kapcsolatos állításokról itt olvashatóak.
