Tényleg veszélybe kerülne a magyar nyugdíj-rendszer, ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, mert egy régi nemzetközi szerződés arra kötelezi Magyarországot, hogy kifizesse az országba tömegesen érkező ukránok öregségi ellátását? Nem, ez nem igaz: Az EU arra kötelez minden tagállamot, hogy maga fizesse a nyugdíjasoknak a nála ledolgozott évek után járó ellátást, akkor is, ha az illető egy másik EU-s országba költözik. Ráadásul Magyarország elég könnyen ki tudna lépni abból az 1963-as megállapodásból, amely azt írja elő, hogy a magyar állam fizesse az itt élő ukránok nyugdíját.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg 2025. május 24-én az "A magyar nyugdíjasok csak veszíthetnek Ukrajna uniós csatlakozásán Nem csak a 13. havi ellátás, hanem az egész nyugdíjrendszer veszélybe kerülhet" felirattal (archiválva itt). A videót a Ripost kormányközeli bulvárlap tette közzé a csatornáján, a következők hangzanak el benne:
A nyugdíjasok csak veszíthetnek Ukrajna EU-csatlakozásával. Brüsszel ránk akarja erőltetni Ukrajna mihamarabbi felvételét az Európai Unióba. Fikarcnyit sem törődnek azzal, hogy ez milyen veszélyekkel járna, különösképpen a magyar emberekre nézve, akik a háborúban álló ukránok szomszédai. (...) A nyugdíjasok kerülnének a legkiszolgáltatottabb helyzetbe. Egy hatvanas évekbeli egyezmény miatt ugyanis a hazánkba települő ukrán nyugdíjasok öregségi ellátását a magyar államnak kell fizetnie. A magyar nyugdíjrendszer biztosan nem tud megbirkózni több tízezer vagy százezer ukrán nyugdíjassal.
Így nézett ki a videó a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőkép. Készült 2025. június 9., hétfő 17:26:51 CET)
Az állítás forrása a Voks2025 kampány lehet, melyben arról kérdezi meg a magyar kormány a választópolgárokat, hogy támogatják-e Ukrajna európai uniós tagságát (archiválva itt). A tájékoztató oldal felsorolja a csatlakozással járó lehetséges kockázatokat, a nyugdíjakra leselkedő veszélyekről ezt írja:
Ukrajna csatlakozásával több millió ukrán nyugdíjas válna jogosulttá magyar nyugdíjra. Ezt egy, a Szovjetunió idejében kötött megállapodás teszi lehetővé, amit Ukrajna azóta sem hajlandó módosítani. Ez veszélyeztetné a 13. havi nyugdíj fenntartását és a nyugdíjak kifizetését.
A felmérés eredményét Orbán Viktor jelentette be 2025. június 26-án (archiválva itt). A válaszadók 95%-a utasította el Ukrajna uniós csatlakozását.
Az 1963. évi 16. törvényerejű rendelet, melyet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kötött a szociális ellátás területén való együttműködésről, valóban még mindig hatályos (archiválva itt). Az 1991-ben függetlenedő Ukrajna magát a Szovjetunió nemzetközi egyezményeiben vállaltak jogutódjának tekinti (lásd a linkelt törvény 7. cikkét), és Magyarországgal azóta sem kötött újabb szociális biztonságról szóló egyezményt (archiválva itt). A rendelet szerint a magyar állam fizeti a nyugdíját az állam saját forrásaiból azoknak a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező ukrán állampolgárok, akik megszüntetik az Ukrajnából érkező nyugellátásukat. Ráadásul az Ukrajnából érkezők nyugdíját a magyarországi, azonos képzettséggel rendelkező, a nyugdíj megállapításakor hasonló munkakörben dolgozók átlagkeresete alapján számolják ki.
A jogi körülmények vizsgálata azonban világossá teszi azt, hogy ez a rendelet nem borítaná fel a magyar nyugdíj-rendszert Ukrajna esetleges EU-hoz való csatlakozása esetén.
Elsősorban: A magyar-szovjet szociális egyezmény 20. cikkének 2. pontja kimondja, hogy azt szinte bármikor, bármelyik fél felmondhatja (ha nincs felmondás, akkor a szerződés 5 évente automatikusan meghosszabbodik).
Másodsorban: Ha Ukrajna az EU tagállama lenne, az 1963-as magyar-szovjet rendelet jelenlegi formájában nem maradhatna érvényben. A csatlakozás egyik követelménye, hogy az új tagállam a saját jogrendszerébe beépítse az EU törvényeit, így az uniós szabályok felülírnák a meglévő törvényeket.
Az EU öregségi nyugdíjakról szóló tájékoztató oldala szerint az uniós állampolgárok minden olyan tagállamtól kaphatnak ellátást, ahol dolgoztak és nyudíjjárulékot fizettek, függetlenül attól, hogy a nyugdíj igénylésekor éppen melyik országban van az állandó lakhelyük (archiválva itt). A nyugdíjat a lakóhely nemzeti hatósága folyósítja, de az összeget az illetékes államok adják össze.
Ezt a nyugdíjelosztási rendszert az Európai Unióban "Az európai parlament és a tanács 883/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról" című rendelet szabályozza. A 8. cikke szerint a rendelet minden tagállamok közötti szociális biztonsági egyezmény helyére lép illetve két vagy több tagállam a "rendelet elvei alapján és annak szellemében egyezményeket köthet egymással" (archiválva itt).
Dr. Gellérné Lukács Éva, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának európai és szociális joggal foglalkozó adjunktusa a Lead Stories-nak 2025. június 17-én küldött emailben következőképpen magyarázta el a helyzetet:
Mivel [a magyar-szovjet megállapodás] területi elvű egyezmény, az uniós jog pedig biztosítási elvű, ezért azt az uniós jog az általa lefedett körben felülírja.
A nyugdíjakra az uniós jogban a pro rata elv érvényes, minden ország az ott szerzett biztosítási idő alapján ad ellátást, de vannak fontos részletszabályok, amelyekben vegyülnek tartózkodási elemek (és sok egyéb tényező releváns, pl. a nyugdíjkorhatár, rokkant-e a személy, hol lesz először jogosult, ott a saját összeg mekkora). Ezért semmiképpen sem tudom állítani, hogy az egész [magyar-szovjet egyezmény] elenyészik, azt majd a mindenkori két érintett kormány (Országgyűlés) nyilván tüzetes vizsgálatnak veti alá, és eldöntik, mit tartanak meg. Ugyanis az uniós jogtól is el lehet térni bizonyos keretek között, ha a Felek abban megegyeznek.
A magyar kormány hasonló problémával szembesült Románia EU-csatlakozása előtt 2007-ben. Addig egy 1962-es szociálpolitikai együttműködési egyezmény létezett Magyarország és Románia között (archiválva itt). Eszerint a nyugdíj-ellátások kifizetéséért az állandó lakhely szerinti ország volt felelős, tehát a Magyarországra költöző román állampolgárok nyugdíját a magyar állam állta. Ezt váltotta fel egy új magyar-román szociális biztonságról szóló egyezmény (archiválva itt), mely azért volt indokolt, mert a két országnak az EU szabályozási elveinek megfelelő szerződést kellett kötnie.
Ezeken felül Dr. Veres Csaba ügyvéd a Lead Stories-nak 2025. június 5-én adott telefonos interjújában rávilágított arra, hogy nem olyan egyszerű a magyar-szovjet egyezmény alapján magyar nyugdíjat szerezni, mint ahogy a videó sugallja. A jogász Kárpátaljáról származó magyar ügyvédként 20 éve foglalkozik ilyen nyugdíjkérelmekkel. Kiemelte, hogy az állandó lakcím az öregségi nyugdíj feltétele a szovjet-magyar egyezmény szerint. Ahhoz, hogy az Ukrajnából Magyarországra költözők állandó lakcímet szerezzenek letelepedési engedélyre, azaz Nemzeti Tartózkodási Kártyára van szükségük. Ehhez az igénylőknek többek között 3 évig Magyarországon kell élniük. Veres szerint a nyugdíj-ügyintézés körülbelül egy évet szokott igénybe venni, tehát azoknak, akik csak a magasabb magyar nyugdíj miatt költöznének az országba, erre minimum négy évet kell várniuk.
Ráadásul a Nemzeti Tartózkodási Kártya igénylőinek bizonyítaniuk kell, hogy magyarországi megélhetésük biztosított és a kérelmük csak abban az esetben teljesíthető, ha az országban tartózkodásuk "Magyarország érdekeivel összhangban áll" (archiválva itt). 2025. január 1-től az igénylőknek magyar kulturális vizsgát is kell tenniük, írásban, magyar nyelven (archiválva itt).
A Lead Stories további Ukrajnával kapcsolatos állításokról szóló tényellenőrzései itt találhatóak.
