Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tényleg azt mondta, hogy magyar katonákat küldene az ukrán csatatérre? Nem, ez nem igaz: Nincs nyilvános feljegyzés arról, hogy Kallas valaha is ilyen rendkívüli kijelentést tett volna, amely az Európai Unióról szóló szerződést sértené. Valójában azt mondta, hogy az EU-nak fontolóra kellene vennie katonai kiképzők Ukrajnába küldését, de csak egy fegyverszünet után.
Az állítás egy videóban jelent meg Magyarország Kormányának hivatalos TikTok oldalán 2026. február 23-án a "Sokkoló dolgok a Külügyek Tanácsán" címmel (archiválva itt és itt). Szijjártó Péter külügyminisztert láthatjuk egy brüsszeli sajtóbeszélgetésen, amelyre az aznapi Külügyi Tanács ülése után került sor (archiválva itt). A következőt mondja:
Kaja Kallas azt akarja - ő az Európai Unió külügyi főképviselője - szóval Kaja Kallas azt akarja, hogy Magyarország és Szlovákia katonákat küldjön Ukrajnába. Kaja Kallas azt akarja, hogy magyar és szlovák katonák menjenek Ukrajnába... A helyzet az, hogy ami a mai ülésnek a tanulsága... egy, hogy az európaiak egy hosszú háborúra készülnek, egy hosszú háborúra rendezkednek be. A második, minden vitán felülálló módon katonákat akarnak mielőbb küldeni Ukrajnába.
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: A Lead Stories képernyőmentése a TikTokon található bejegyzésről.)
Szijjártó Péter kijelentése illeszkedik a Fidesz a 2026. április 12-i választás előtt használt kampány-történetébe. Szerintük a Tisztelet és Szabadság Párt (TISZA) magyar csapatokat küld az ukrán háborúba az EU elvárásainak megfelelően. A Lead Stories hasonló állításokat cáfolt meg itt, itt és itt. A TISZA a választást a listás szavazatok 53,2 százalékával nyerte meg, a Fidesz itt csak a szavazatok 38,6-át szerezte meg.
Szijjártó az egyetlen a 2026. február 23-i Külügy Tanács résztvevői közül, aki arról számolt be, hogy Kallas magyar és szlovák csapatokat küldene az ukrán háborúba, ezt a Lead Stories által végzett Google-keresés is megerősíti (archiválva itt). A Lead Stories 2026. április 7-én megkereste szlovák külügyminisztériumot, de nem kívántak nyilatkozni az állítás kapcsán.
Kallasnak nincs hatásköre arra, hogy a tagállamok honvédségeit bárhová elküldje. Az Európai Unióról szóló szerződés 42. (2) cikke szerint a közös katonai missziók csak az összes tagállam egyhangú döntése alapján kerülhetnek megrendezésre, így egyetlen tagállam megvétózhatja az ilyen javaslatokat (archiválva itt):
A közös biztonság- és védelempolitika magában foglalja egy közös uniós védelempolitika fokozatos kialakítását. Ez, amennyiben az Európai Tanács egyhangúlag úgy határoz, közös védelemhez vezet. Ebben az esetben az Európai Tanács a tagállamoknak ajánlja egy ilyen határozatnak az alkotmányos követelményeiknek megfelelő elfogadását.
Az Unió e szakasz szerinti politikája nem érinti egyes tagállamok biztonság- és védelmi politikájának egyedi jellegét.
Ráadásul a 44. (1) cikke megerősíti, hogy az ilyen missziókban való részvétel önkéntes a tagállamok számára:
A Tanács valamely misszió végrehajtásával a misszióban részt venni szándékozó, és az annak ellátásához szükséges képességekkel rendelkező tagállamok egy csoportját is megbízhatja. Ezek a tagállamok az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének részvétele mellett egymás között megállapodnak a misszió végrehajtásának részleteiről.
Kallas a 2026. február 23-i külügyminiszteri találkozót követő sajtótájékoztatóján nem tett említést csapatok Ukrajnába küldéséről (archiválva itt). Annyit mondott Magyarországgal kapcsolatban, hogy sajnálja azt, hogy blokkolta az EU 20. Oroszország elleni szankciócsomagjának, valamint a tervezett 90 milliárd eurós ukrán hitelnek az elfogadását.
A Reuters hírügynökség szerint Kallas 2025. augusztus 29-én azt mondta, hogy a tagállamok honvédelmi miniszterei körében "széles támogatást" élvez az EU katonai tanácsadóinak Ukrajnába küldése , de hangsúlyozta, hogy egy ilyen misszióra csak "valamilyen fegyverszünetet követően" kerülhet sor (archiválva itt).
A Lead Stories megkereste Kallas szóvivőjét, frissíteni fogjuk ezt a cikket, amennyiben válaszol.
A Lead Stories további tényellenőrzései az ukrán háborúval kapcsolatos állításokról itt olvashatóak, az Európai Unióval kapcsolatos állításokról pedig itt.
