Mérgező lenne az esővel lehulló szaharai homok? Nem, ez nem igaz: a jelenség magyar szakértői szerint a lehullott anyag ártalmatlan, nehézfém tartalma elenyésző és igazából nem is homok.
Az állítás egy TikTok videóban (itt archiválva) jelent meg 2024. április 4-én a következő felirattal: "Ez azért már nem vicces. Durva, nézd végig!". A videó így kezdődik:
Sziasztok gyerekek! Mindenki jól figyeljen, mert ebben a videóban az egészségünkről és arról van szó, hogy hogyan mérgeznek minket. Hallottátok, napokkal ezelőtt állítólag szaharai - szamarai - homok eső volt a ráksulyba, a légtérben. Na nézzük csak meg ezt a szamarai homok esőt.
A cikk megírásakor így nézett ki a poszt a TikTok-on:
(Forrás: TikTok képernyőmentés 2024 Április 18., Csütörtök 05:17 UTC)
A fent idézett bevezető után a videó egy autó poros szélvédőjét mutatja meg a nézőknek. Felhajtja az egyik ablaktörlő lapátot és az alatta összegyűlt homokot az ujjával egy kis kupacba söpri. Egy mágnest vesz elő, mellyel a kupac nagy részét fel is szedi.
Eltűnt a homokunk, gyerekek. Hát milyen nehézfémekkel mérgeznek minket? Ezt azért egy biológus, meg geológus, meg fizikus, meg kémikus azért jó lenne, ha megvizsgálna ezt a szaharai homokot.
- mondja a videós miközben a mágnesre tapadt port mutatja a kamerának. Ebben tudunk segíteni, a Lead Stories több, a témával foglalkozó magyar szakértővel beszélt. A kutatók azt mondták, hogy vizsgálatra nincs szükség mert a jelenség régi és általuk jól ismert.
Az Időkép meteorológiai oldal 2024 március 26-án jelezte előre (itt archiválva), hogy a hónap utolsó napjaiban szaharai por érheti el a Kárpát-medencét, mely sáros esőt is eredményezhet. A port a mediterrán térségből észak felé áramló szubtrópusi légtömeg szállította hozzánk. Az Időkép azt javasolta az olvasóknak, hogy halasszák el a kocsimosást egy héttel, akkor már nem kell port szállító esőfelhőktől tartani.
Dr. Demény Attila, a Hun-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont igazgatója és a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Lead Stories kérdéseire emailben válaszolt 2024. április 10-én. Azt írta, hogy "a szaharai homok nem mérgező (legalábbis abban a mennyiségben, amit egyáltalán meg tudnánk enni)." Hozzátette, hogy az anyag mágnesességét a szaharai porban található mágneses ásvány, a magnetit okozhatja.
A szűkebb téma szakértője Varga György, aki a Hun-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa. Kutatási területe a jelenkori és múltbéli porviharok, porhullásos események komplex vizsgálata. A kutató a Lead Stories-nak emailben írta meg 2024 április 11-én: a porban a magnetit mellett más természetes ásványok is megtalálhatóak, például a maghemit vagy a hematit, melyek szintén mágnesesek. Azt írta:
De azt se felejtsük el, hogy nem csak szaharai por van a levegőben, még a legintenzívebb porviharos események során sem. Így például az út porában ott vannak a fékbetétek kopásából származó finomszemcsés komponensek is.
Nehézfémek is megtalálhatók rendkívül kis mennyiségben a porban, a mai méréstechnológia segítségével - kis túlzással - az egész periódusos rendszert ki lehetne mutatni egy ilyen, autók szélvédőjéről lekapart mintában, amit azért közel sem nevezhetünk akkreditált mintavételnek, sem pedig reprezentatívnak a szaharai porra vonatkozóan.
Varga György arra is figyelmeztetett, hogy nem mindegy, hogy porról vagy homokról beszélünk. A megfogalmazás jelentéktelennek tűnhet, de ebben az esetben fontos, a homokot a szemcsemérete miatt az áramlatok nem tudják hosszan szállítani, a por, ami valójában kőzetliszt, könnyen utazik. A kutatótól megtudtuk, hogy a két anyag származási helye és így összetétele is más:
A szaharai homok kapcsán mindenkinek a homokdűnés sivatagi tájak jutnak eszébe, noha a Szahara nagyobb része nem ilyen. A hazánkat elérő porfelhők sem a homoksivatagokból származnak, hanem a rendkívül változatos ásványi összetételű hegyközi medencék egykoron vízzel járta térségeiből, időszakos vízfolyások lerakódásaiból, hegylábfelszínekről, törmelékkúpokról. A homok esetében a másik, ami sokaknak rögtön eszükbe jut, hogy ezek csak kvarc szemcsék lehetnek. Uralkodóan, igen, és a homokban különösen. De a porra vonatkozóan az ásványi összetétel már sokkal differenciáltabb, itt már a kvarc mellet bőségesen megjelennek a földpátok, agyagásványok, a kalcit, dolomit és a gipsz is, no meg a mágneses hematit, magnetit, maghemit.
Egy érdekesség: a szaharai porhoz nem kapcsolódik, de a figyelmesen olvasók egy nem mindennapi szót fedezhettek fel a videó bevezetőjéből idézett pár mondatban. A "ráksuly" vagy "ráksüly" egy főleg Erdélyben használt tájszó, ami a "fene", "brant" vagy "rosseb" megfelelője. A Magyar Néprajzi Lexikon szerint a "süly" népi gyógyászatban használt betegségnévből ered és szitokszóként is használják.
