Tényleg megszerezte volna az országgyűlési mandátumok kétharmadát a Fidesz-KDNP a 2024. június kilencedikei európai parlamenti (EP) választások eredményével? Nem, ez nem igaz: Az országgyűlési választás rendszere "vegyes," ami azt jelenti, hogy a választópolgárok egy egyéni jelöltre valamint egy párt országos listájára szavazhatnak, míg az EP választás tisztán listás. A Lead Stories megkeresett egy választási szakértőt, aki szerint az EP-választás eredményei alapján lehetetlen megjósolni, hogy az emberek hogyan fognak voksolni egy parlamenti választáson a két különböző rendszer miatt. Ráadásul, az EP-választás indulási kritériumai lazábbak, ezért több párt állíthat listát, mint egy országgyűlési választáson, és a pártok más kampánystratégiákat követnek a két rendszer eltérő szabályai következtében. Ezért az egyik választás adatai nem adaptálhatók a másikba.
Az állítás egy videóban (archiválva itt) bukkant fel 2024. június 10-én a TikTokon. A videón a parlamenti patkót, a választási eredményeket mutató grafikont illetve a következő feliratokat láthatjuk:
Az országgyűlési mandátumok kétharmadát megszerezte volna a Fidesz.
A Fidesz újabb kétharmada! Lehet fröcsögni,hisztizni a tény az tény! Liberálisok Takarodnak!
Így nézett ki a videó e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőfotó. Készült: 2024 június 11. 15:48:16 UTC)
Az állítás forrása a Fidesz-közeli Nézőpont Intézet rövid közleménye (archiválva itt), amelyet 2024. június 10-én tettek közzé, egy nappal azután, hogy a kormánypárt a legalacsonyabb százalékos eredményét érte el bármelyik EP választáson Magyarország 2004-es EU-hoz való csatlakozása óta. A közleményben azt írták, hogy:
A Fidesz-KDNP nyerte a szavazatok 44,61 százalékos arányával az európai parlamenti választásokat, mely teljesítménnyel egy országgyűlési választáson a parlamenti mandátumoknak kétharmadát (135 mandátumot) is megszerezhette volna.
A felszínen racionálisnak tűnhet az állítás: A Fidesz a 2014-es országgyűlési választáson majdnem pontosan ezzel az aránnyal, a listás szavazatok 44,9 százalékával szerzett kétharmados parlamenti többséget, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint (itt archiválva).
Akkor miért félrevezető a Nézőpont felvetése?
Két külön rendszer
Az egyik gond az, hogy a magyar országgyűlési választások és az európai parlamenti választások két teljesen különböző rendszer szerint működnek - mondta László Róbert, a Political Capital kutatóintézet választási szakértője a Lead Stories kérdéseire válszolva három e-mailben 2024.06.10-én, 11-én és 19-én. Szerinte:
Csak az EP-eredmény listás pillanatképét rávetíteni egy egészen más logikájú választásra tökéletesen értelmetlen.
Az országgyűlési választások rendszere (archiválva itt) "vegyes": minden magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgár egy pártlistára valamint egy egyéni jelöltre is szavazhat. Az egyéni jelöltek közül az jut a parlamentbe, aki a választókerületben a legtöbb szavazatot kapja, így kerül kiválasztásra a parlament 106 tagja. A maradék 93 képviselő a pártlistákról kerül be.
Az EP választások viszont arányosak, tehát az EU előírásai szerint csak egy politikai pártra lehet szavazni és az egyes pártok által megszerzett mandátumoknak arányosnak kell lenniük az általuk kapott szavazatokkal. A magyar képviselőknek 21 helye van az Európai Parlamentben, ezt az 5%-os küszöböt elérő pártok között osztják el a d'Hondt-féle mátrix segítségével (archiválva itt).
Eltérő strategiák
László szerint ebből fakadóan az a probléma, hogy:
Egy országgyűlési választásnak egészen más a tétje, ott egy lista mellett 106 egyéni kerületi jelöltet kell állítani, ez gyökeresen más kampányt generál, a pártok stratégiája is egészen más lett volna.
Például: Magyarországon 2024-ben sok ellenzéki párt és csak egy kormányzó pártszövetség dolgozik. Ha az ellenzéki pártok országgyűlési képviselőjelöltjei külön indulnának egymás ellen az egyéni kerületekben, megosztanák az ellenzéki szavazótábort, azt kockáztatva, hogy egyikük sem érheti el a relatív többséget a Fidesz ellen. Emiatt a hat nagyobb ellenzéki párt együttműködött a 2022-es országgyűlési választásokon, egyetlen közös jelöltet indítva az egyéni keületekben, hogy megpróbálják elkerülni ezt a sorsot.
Ez az "együttműködési kényszer" nem hat az EP-választásokon, mert azok tisztán arányosak, így az ellenzéki pártok mindenhol versenyezhetnek egymás ellen - magyarázta László. Tehát az eltérő keretrendszer eltérő stratégiát követel. Ha az ellenzék szimpatizánsai több párt közül választhatnak az EP-választáskor, de az a helyzet áll elő, hogy csak egy esélyes egyéni jelöltre szavazhatnak egy országgyűlési választáson, akkor nem lehet adaptálni az egyik választás eredményeit a másikra és ebből a mandátumok számára következtetni.
László azt is kiemelte, hogy az országgyűlési választáson nehezebb elindulni: ott a 106 egyéni választókerületből legalább 71-ben kell jelöltet állítani az országos lista állításhoz, és ehhez szükség van fejenként 500 aláírásra, ami összesen 35.500 aláírást jelent (71 jelölt x 500 aláírás). Viszont az EP választáson csak 20.000 aláírás szükséges az országos lista állításához. Ez azt jelenti, hogy olyan kisebb pártok is el tudnak indulni egy EP választáson, akik egy országgyűlési választáson nem tudnának listát állítani. Azok a szavazók, akik az EP választáson ezeket a kis ellenzéki pártokat támogatták egy országgyűlési választáson lehet, hogy a listával is rendelkező nagyobb ellenzéki pártokat támogatták volna.
Valótlan feltételzések
A másik gond az, hogy nem biztos, hogy a Nézőpont mandatumbecslési módszertana tükrözi a szavazók valódi magatartását, László szerint. Az intézet elemzésében olvasható, hogy:
A Nézőpont Intézet országgyűlési mandátumbecslése az országos egyéni választókerületekre bontott európai parlamenti választási eredmények alapján készült. A számítás csak az európai parlamenti választás belföldi listás eredményeit vette figyelembe, feltételezve, hogy minden listát állító párt mind a 106 egyéni körzetben indít képviselőjelöltet, és hogy a választók nem osztják meg szavazataikat a támogatott pártlista és a támogatott egyéni jelölt jelölő szervezete között.
László problémásnak tekinti ezt a szemléletet:
Ott bukik el leginkább a Nézőpont logikája, hogy azt feltételezik, hogy a listás szavazásnak megfelelően szavaztak volna az egyéni kerületekben is, pedig sokkal életszerűbb feltételezés, hogy sokan megosztották volna a szavazataikat.
Erre jó példa a budapesti önkormányzati választás, amely a 2024. június kilencedikei EP-választással egy időben zajlott. Ez a választás a magyarországi országgyűlési szavazásokhoz hasonló "vegyes" rendszert alkalmaz. A győztes főpolgármester-jelölt, Karácsony Gergely a szavazatok 47,5 százalékát szerezte meg, de a pártszövetség, melynek Karácsony pártja, a Párbeszéd is tagja volt, csak 16,6 százalékot kapott (archiválva itt). Ennek oka a László szerint az, hogy a budapestiek megosztották a szavazatukat: azok a választók, akik Karácsonyt szerették volna polgármesternek, a Momentumra, a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra vagy a Magyar Péter által 2024 márciusában alapított TISZA pártra adták le listás szavazataikat. Ha a választók június 9-én megosztották a listás és egyéni szavazataikat, nincs garancia arra, hogy nem viselkednének hasonlóan egy parlamenti választáson.
Gyors kalkuláció
Ha a Nézőpont Intézet csak az EP-választás eredeményhirdetése után végezte el a közleményben leírt kalkulációt, akkor nagyon gyorsak voltak. A 24.hu élő közvetítése szerint 2024. június 10-én hajnalban, 02:59-re dolgozta fel az NVI az EP választáson leadott szavazatok 95%-át (itt archiválva). A Nezőpont oldala nem tünteti fel a közlemény közzétételének időpontját, csak a napját, viszont 2024. június 10-én többször is archiválták a cikket a Wayback Machine segítségével, az első archív oldal 07:37-kor készült. Ez azt jelenti, hogy a Nézőpont elemzése, amely elég bonyolult kalkulációkra alapul, kevesebb, mint 5 óra alatt készült el, az éjszaka kellős középén.
A legmunkaigényesebb a "töredékszavazatok" kiszámítása. A Nemzeti Választási Iroda (NVI) tájékoztatója szerint (itt archiválva) a "töredékszavazatok"
Az egyéni választókerületekben az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel nem szereztek mandátumot, valamint az egyéni mandátumot szerzett jelöltek azon szavazatai, melyeket a győzelemhez szükséges szavazatszámon felül kapott.
Tehát az egyéni választókerületekben a vesztes jelöltekre leadott szavazatok nem vesznek el, hanem hozzáadódnak a párt listájára leadott szavazatokhoz, ugyanúgy, mint azok a győztes jelöltre leadott szavazatok, amik nem kellettek a győzelemhez, a Poltical Capital magyarázata szerint (itt archiválva). Például, ha az "X párt" jelöltje 200 szavazatot kapott és az "Y párt" jelöltje 100-at, akkor az "X listához" 99 szavazat (101 szavazat kellett a győzelemhez) az "Y listához" pedig 100 szavazat vándorol.
A kalkulációhoz tehát az NVI által közzétett települési adatokat (több, mint 3000 településen szavaztak országszerte, archiválva itt) a 106 egyéni választókerületre kellett osztaniuk, majd a szavazatok darabszámából kellett kiszámolniuk a töredékszavazatokat minden választókerületben. A szavazókörök táblázatba rendezett eredményeit (archiválva itt) az NVI csak 2024. június 11-én tette közzé.
