Az Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) egyik közvélemény-kutatása tényleg arra mutat rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „az európai emberek véleményét" képviseli az ukrán-orosz háborúval kapcsolatos politikájában? Nem, ez nem igaz: Arra a kérdésre, hogy mit tegyen Európa a háborúval, a válaszadók javarésze vagy azt mondta, hogy Európa támogassa Ukrajnát harcukban, vagy nem tudta megítélni a kérdést. A megkérdezettek abszolút többsége tizennégyből csak három európai országban mondta, hogy az Ukrán felet a tárgyalóasztalhoz kell kényszeríteni, ahogy Orbán azt szeretné. Ráadásul a felmérés résztvevőinek döntő többsége azt támogatja, hogy Európa bővítse a fegyverszállítmányokat Ukrajnába, ami az Orbán-féle politika egyenes ellentéte.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg (archiválva itt) 2024. július 5-én. A videó posztolója Apáti Bence koreográfus, aki a magyar kormányt közösségi média tartalmakkal támogató Megafon Központ influenszereként tevékenykedik. Apáti a videó legelején ezt mondja:
Már csak az ukránok hisznek abban, hogy harcokkal véget lehet vetni a háborúnak. Egy friss, 15 országban készült kutatásból kiderült ugyanis, hogy az európai közvélemény jelentős része most már azt akarja, hogy kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz Ukrajnát. Namármost, pár napja Orbán Viktor azonnali tűzszünetet javasolt Zelenszkijnek [az ukrán elnöknek] Kijevben. Szóval mondhatjuk, hogy ő tényleg az európai emberek véleményét képviseli. Ezzel szemben a globalista baloldal nagyon folytatná a háborút...
Apáti előadása közben a videó háttérében megjelenik egy a 444 által 2024. július 3-án publikált cikk címe (itt archiválva), amelyen az áll, hogy „Az európai közvélemény jelentős része most már azt akarja, hogy kényszerítsék a tárgyalóasztalhoz Ukrajnát." A cikk az ECFR kutatását szemlézi, ami ugyanazon a napon került nyilvánosságra (itt archiválva).
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőkép. Készült: 2024. július 23., kedd 16:01:38 CET)
A ECFR felmérése, amelyet 2024 májusában végeztek, többek között azt kérdezte 14 országban (Bulgária, Csehország, Észtország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Hollandia, Spanyolország, Svédország, és Svájc) hogy "Európa mit tegyen az Ukrajnában vívott háborúval?" (A Lead Stories fordításában angolról magyarra).
A kutatók csak három lehetséges választ kínáltak a résztvevőknek (fordítás): „Ha rajtam múlna, Európának kellene nyomást gyakorolnia Ukrajnára, hogy kössön békemegallapodást Oroszországgal," „Ha rajtam múlna, Európának támogatnia kellene Ukrajnát abban, hogy harcoljon és visszaszerezze azokat a területeket, amelyeket Oroszország megszállt," és „Egyik sem / Nem tudom / Nem érdekel."
Az eredmények alapján Apáti jogosan mondhatja, hogy a válaszadók "jelentős része" támogatja azt, hogy Európa béketárgyalásokra ösztönözze Ukrajnát, ahogyan Orbán Viktor azt sürgeti a háború kezdete óta. Holott az abszolút többség csupán három országban - Görögországban, Bulgáriában és Olaszországban - választotta ezt a lehetőséget. A többi 11 országban a többség vagy azt mondta, hogy Európának kell támogatnia Ukrajnát Oroszország ellen, vagy nem akarták megítélni a kérdést. Tehát nehéz levonni azt a következtetést, hogy Orbán "az európai emberek véleményét" képviseli az általa békepártinak nevezett álláspontjával.
(Forrás: ECFR.eu képernyőkép. Készült: 2024. július 24. szerda 12:51:22 CET)
A válaszadók abszolút többsége Észtországban, Svédországban és Lengyelországban, és a relatív többsége Nagy-Britanniában, Portugáliában, Hollandiában és Spanyolországban támogatná azt, hogy Ukrajna Európa támogatásával harcoljon tovább.
Az ECFR kutatása azt is mutatja, hogy a válaszadók abszolút vagy relatív többsége "jó ötlet"-nek tartja azt, hogy az európai szövetségesek bővítsék a fegyver- és lőszerszállítmányokat Ukrajnába minden megkérdezett országban Görögország, Bulgária és Olaszország kivételével. Orbán Viktor viszont markánsan ellenzi a fegyverszállítmányokat Ukrajnába és hangsúlyozta, hogy nem hajlandó részt venni semmilyen ilyen célú NATO-kezdeményezésben (itt archiválva).
(Forrás: ECFR.eu képernyőkép. Készült: 2024. július 24. szerda 14:16:25 CET)
Nem tudni, mennyire volt reprezentatív ez a kutatás, hiszen nincs megadva semmiféle adat a minták nagyságáról vagy hibahatárokról. A Lead Stories e-mailben kérte az ECFR-t, hogy küldje el ezeket az adatokat, ha válaszolnak frissíteni fogjuk a cikket.
Orbán Viktor 2024. júliusában "békemisszióba" indult Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és az Egyesült Államokba, hogy béketárgyalásokat sürgessen a háború minél előbbi befejezése érdekében (itt archiválva). Az Európai Bizottság elnöke Ursula von der Leyen viszont azzal érvelt, hogy Orbán az akciójával Oroszországgal működik együtt. 2024. július 18-án az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta (fordítás, itt archiválva):
Oroszország arra épít, hogy Európa és a Nyugat elpuhul. És Európában néhányan ebben együttműködnek velük. Két héttel ezelőtt egy uniós miniszterelnök Moszkvába utazott. Ez az úgynevezett békemisszió nem volt más, mint egy megalkuvási misszió. Mindössze két nappal később Putyin repülőgépei rakétáikkal egy kijevi gyermekkórházat és szülészetet céloztak meg. Mindannyian láttuk a képeket a vérbe borult gyerekekről és az anyákról, akik megpróbálták biztonságba helyezni a fiatal rákbetegeket. Az a csapás nem hiba volt. Egy üzenet volt. Egy dermesztő üzenet a Kreml részéről mindannyiunk számára. Tisztelt képviselők, a mi válaszunknak is ugyanilyen egyértelműnek kell lennie. Senki sem akarja jobban a békét, mint Ukrajna népe. Igazságos és tartós békét egy szabad és független ország számára. És Európa Ukrajna mellett fog állni, amíg csak szükséges.
