Magyar Péter és a Tisztelet és Szabadság Pártja (TISZA) tényleg támogatták az Európai Néppárt (EPP) javaslatát, ami betiltaná az Európai Unióban a Roszatom orosz atomenergetikai vállalat tevekénységét, így veszélyeztetve a magyar rezsicsökkentést? Nem, ez nem igaz: A TISZA nem volt jelen az EPP 2025 áprilisi kongresszusán Spanyolországban, ahol a pártcsalád megszavazta ezt az indítványt. Mellesleg a határozat nem követeli a Roszatom teljeskörű kitiltását az EU-ból, csak a tevekénységei korlátozását.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg 2025. december 1-én a "Magyar Péter eltörölné a rezsicsökkentést" címmel (archiválva itt). Egy férfi a következőt mondja:
A TISZA Párt, élén Magyar Péterrel 2025. április 30-án az Európai Néppárt kongresszusán támogatta azt a határozatot, amely többek között kezdeményezte a Roszatom európai tevékenységének betiltását, az orosz energiaellátás elleni azonnali szankciók meghozatalát. Két lehetőség van: Az egyik, a saját meggyőződésből támadja a TISZA Párt és Magyar Péter a Paksi Atomerőművet, a másik lehetőség, hogy ezt a gazdai parancsára teszik. Egyik se jobb a másiknál.
Jelenleg a Roszatom vezeti a Paksi Atomerőmű új egységeinek megépítését. Szijjártó Péter külügyminiszter 2025 novemberében azt nyilatkozta, hogy "nukleáris energia nélkül nem tudjuk fenntartani Európa legalacsonyabb áramárait a magyar családok számára" (archiválva itt).
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült 2026. január 21-én, szerdán 08:57:42 CET)
Az állítás két szempontból téves. Az első az, hogy sem Magyar Péter, sem a TISZA európai parlamenti képviselői nem vettek részt az EPP kongresszusán, így nem szavazhatták meg a Roszatomról szóló határozatot. Ezt Hajdú Márton, a TISZA európai parlamenti kabinetfőnöke erősítette meg a Lead Storiesnak egy 2026. január 21-i emailben:
Én voltam az egyetlen jelenlévő mint a párt nemzetközi titkára de én nem voltam TISZA delegált - a képviselőink, akik delegáltak voltak, nem voltak jelen.
A másik pontatlanság az, hogy a szóban forgó "Solidarity with Ukraine" ("Szolidaritás Ukrajnával") című indítvány, melyet az EPP kongresszusa 2025. április 30-án hagyott jóvá, nem szorgalmazza a Roszatom teljeskörű kitiltását az EU-ból (archiválva itt). A dokumentum felszólítja "az összes érdekelt felet", hogy tegyenek további lépéseket Oroszország megbüntetésére az ukrajnai invázió miatt, beleértve azt, hogy (a Lead Stories fordításában angolról):
szüntessék meg az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget az EU-ba irányuló orosz LNG [cseppfolyósított földgáz] behozatal betiltásával, a Roszatom tevékenységének korlátozásával, valamint a szankciók megkerülésében részt vevő országokkal és szervezetekkel szembeni szankciók bevezetésével.
A Roszatomot nem érinti az a 19 szankciócsomag, amelyet az EU eddig elfogadott Oroszország ellen (archiválva itt). A Bellona norvég tudományos szervezet adatai szerint az EU tagjai 635 tonna nukleáris fűtőanyagot importáltak Oroszországból 2023-ban, a háború első teljes évében. Ez több mint kétszerese a 2022-es mennyiségnek (archiválva itt). 2024-ben, az utolsó teljes évben, amelyre vonatkozóan statisztikák állnak rendelkezésre, az import 438 tonnára esett vissza.
A Lead Stories további tényellenőrzései a TISZA-val kapcsolatos állításokról itt találhatók.
