Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tényleg azt mondta, hogy Magyarországnak kell végrehajtania a Migrációs és Menekültügyi Paktumot, ha meg akarja szerezni az Európai Unió által visszatartott több milliárd eurót? Nem, ez nem igaz: Von der Leyen beszélt a Paktumról egy 2026 májusi sajtótájékoztatón, de nem kötötte a befagyasztott pénzek feloldásához. Megemlítette, hogy Magyarországnak be kellene vezetnie a Paktumot a menekültpolitikájával kapcsolatban kiszabott napi 1 millió eurós bírság eltörlése érdekében.
Az állítás egy videóban bukkant fel 2026. május 30-án a Ripost bulvárlap TikTok fiókján (archiválva itt és itt). Egy női hang vitatja Magyar Péter miniszterelnök azon állítását, miszerint megállapodásra jutott volna a Magyarországnak járó pénzek felszabadításáról. Ezeket az EU többek között az előző, fideszes kormány vélt jogállamisági hiányosságai miatt fagyasztotta be. A következők hangzanak el:
Magyar azt állítja: 16,4 milliárd euró EU-s pénzt kapott Magyarország. Valójában egy politikai alku született, ami kijelöli az utat a források felé. Egy kötelezettségvállalási listát kapott Magyar, amit augusztus 31-ig teljesíteni kell. És hogy mi van ezen a listán? Olyan reformok, amelyekről Magyar Péter melyen hallgat! Bár az egyikről helyette is beszélt mosolyogva Ursula von der Leyen: Ez a Migrációs Paktum végrehajtása!
Ezután Von der Leyent láthatjuk a Magyar Péterrel tartott 2026. május 29-i sajtótájékoztatóján (archiválva itt). A magyar szinkron következőképpen idézi őt:
Aztán Migrációs Paktum... itt is sokat dolgoztunk azzal kapcsolatban, hogy ezt a paktumot majd hogyan lehet bevezetni. Tudják, hogy ez a paktum hogyan néz ki, mi a struktúra mögötte, ugyanolyan feltételeket kell kialakítani az Európai Unióban mindenhol.
A női hang folytatja:
Magyart erre láthatóan leverte a víz, csak zavartan pislogott, mikor ezt Ursula szóba hozta. Szerinted mi lesz az ára az EU-s pénzeknek?
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: ripost.hu bejegyzése a TikTokon.)
A Migrációs Paktum egy 10 jogi aktusból álló törvénycsomag, amely összehangolja a tagállamok bevándorlással kapcsolatos rendszereit (archiválva itt). Sok magyar politikus kritikus az intézkedésekkel kapcsolatban, melyek 2026. június 12-én léptek hatályba. Orbán Viktor volt miniszterelnök például azzal érvelt, hogy a Paktum arra kényszerítené Magyarországot, hogy potenciális terroristákat engedjen be határain belülre (archiválva itt).
Von der Leyen a 2026. május 29-i Magyar Péterrel való találkozóját követő sajtótájékoztatón pedig nem mondta, hogy Magyarországnak végre kell hajtania a Paktumot az visszatartott pénzekhez való hozzáférés feltételeként. Valójában a Népszava újság munkatársának kérdésére válaszolt arról, hogy milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország mentesüljön a napi 1 millió eurós büntetés alól, amiért nem tartja be az uniós menedékjogi normákat (lásd a videót 0:23-tól.) Az Európai Bíróság ezt a bírságot 2024 júniusában szabta ki (archiválva itt) a 2022 decemberi EU-s pénzek befagyasztásáról szóló döntéstől függetlenül (archiválva itt).
Von der Leyen a következőket mondta (a Lead Stories fordításában angolról):
A Migrációs Paktummal kapcsolatban, szorosan fogunk együttműködni a magyar hatóságokkal a migráció és a Paktum végrehajtása terén. Ismerik a Paktumot és a mögötte álló struktúrát. Ugyanolyan feltételeket teremt az egész Európai Unióban, így nagyon világos céljaink vannak a végrehajtásra vonatkozóan, és a magyar kormánnyal együtt fogunk dolgozni e cél érdekében.
(Forrás: Az Európai Bizottság honlapja.)
Tehát kizárólag a bírság megszüntetése kapcsán említette a Migrációs Paktum bevezetését.
Von der Leyen ugyanott megerősítette, hogy az Unió mindaddig vissza fogja tartani a 16,4 milliárd eurós összeget Magyarországtól amíg a kormány nem tesz eleget a kiszabott feltételeknek.
Mint mondta, a befagyasztott pénzek nagyobbik része (nagyából 10 milliárd euró az elnökasszony számításai szerint) a NextGenerationEU programból származna, amelynek sarokköve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF). A kifizetése attól függ, hogy Magyarország képes-e teljesíteni a Európai Bizottság által 2022 novemberében közzétett 27 "szupermérföldkővet" 2026. augusztus 31-ig (lásd a listának a 60, 166, 169, 171, 174, 175, 195, 197, 198, 200, 201, and 213-228 pontjait, archiválva itt.)
A Migrációs Paktum bevezetése nem szerepel köztük. Ez nem meglepő, mivel ezt a migrációs keretrendszert csak 2024 májusában fogadták el, másfél évvel azután, hogy a "szupermérföldkövek" megjelentek.
Az EU további 4,2 milliárd eurót tart vissza az ügynevezett "jogállamisági mechanizmus" keretében - melynek célja az uniós pénzek korrupciómentes felhasználása - és 2,2 milliárd eurót a magyar akadémiai szabadságnak a vélt hiányosságai miatt - mondta Von der Leyen.
A Migrációs Paktum csak felületesen jelenik meg ezen összegek felszabadításának kritériumai között (archiválva itt). Az egyik az, hogy Magyarország az Európai Unió Alapjogi Chartája rendelkezéseit tartsa tiszteletben (archiválva itt). A Charta arra kötelezi a tagállamokat, hogy menedékjogot biztosítsanak az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel összhangban (archiválva itt). E szerződések egységes szerkezetbe foglalt változatának 79. cikke viszont elrendeli, hogy a tagállamok "közös bevándorlási politikát" alakítsanak ki. Ez a jóval később elfogadott Migrációs Paktumra utal.
Fontos megemlíteni, hogy a 79. cikk, nemzetközi szerződés részeként minden EU-s tagállamra vonatkozik, nem csak azokra, amelyek befagyasztott pénzeket szeretnének feloldani.
A Lead Stories további tényellenőrzései az Ursula von der Leyenhez kapcsolódó állításokról itt olvashatók, a Migrációs és Menekültügyi Paktummal kapcsolatos állításokról pedig itt.
