Hollandia tényleg "háborús vészhelyzetet" hirdetett ki, ami azt bizonyítja, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nem az egyetlen európai vezető, aki különleges jogrendben kormányoz az ukrán háború idején? Nem, ez nem igaz: A Magyarországon bevezetett háborús veszélyhelyzet felhatalmazást ad a kormánynak rendeletek kibocsátására és a szokásos törvényhozási eljárások megkerülésére. A holland kormány nem vállalt magára ilyen hatásköröket, csupán arra kéri a polgárokat, hogy legyenek felkészülve egy esetleges fegyveres konfliktusra és egyéb katasztrófákra.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg 2025. december 8-án a "háborús vészhelyzet ?" felirattal (archiválva itt). Egy férfi azt mondja, hogy:
Ugye, ugye, nincsen külföldön háborús vészhelyzet. Csak az Orbánnál van háborús vészhelyzet. Nézzed csak!
Megjelenik egy magyarul beszélő nő a képernyőn, aki a holland "Bereid je voor op een noodsituatie" ("Készülj fel egy vészhelyzetre") című kiadványt tartja kezében. A következőt mondja:
És az várt a postaládában. Ezt figyeljétek: Ez az egész arról szól, hogy legyen háború esetére egy terved. Mit kell csinálnod akkor, hogyha például 72 órán keresztül nincsen áram, telefon, elektromosság... víz...
A férfi így fejezi be videóját:
És ez nem csak Hollandiában, Németországban, Ausztriában, hanem Franciaországban is, és az összes többi országban is. Ugye elindult ez a féle propaganda, amikor azt mondjátok, hogy Magyarországon miért van háborús vészhelyzet meg külföldön nincsen... Hát itt van, srácok.
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: A Lead Stories képernyőmentése a https://www.tiktok.com/@istvandanielusa/video/7581388526340623629 címen található bejegyzésről.)
Magyarország háborús veszélyhelyzete viszont egyáltalán nem hasonlít a holland kormány intézkedéseire. A különleges jogrend, amelyet a Parlament 2022. május 25-én fogadott el három hónappal az orosz-ukrán konfliktus kitörése után, különleges hatalmakkal ruházza fel a kormányt (archiválva itt). Az Országgyűlés ezeket a hatásköröket az Alaptörvény 53 (1) cikkében rögzítette (archiválva itt):
A Kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedéseket hozhat, valamint
a) hadiállapotban és szükségállapotban az Országgyűlés külön felhatalmazása nélkül,
b) veszélyhelyzetben az Országgyűlés - a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával határozott időre megadott - felhatalmazásával
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet.
A 2022-ben hirdetett háborús veszélyhelyzet eredetileg csak 30 napot tartott volna, de a Fidesz kétharmados parlamenti többsége ezt ismételten meghosszabbította, legutóbb 2025. október 21-én 180 nappal (archiválva itt, a rendelkezés szövege elérhető itt, archiválva itt). Ez aggályokat vetett fel az ellenzéki oldalon, ahogy a Magyar Helsinki Bizottság civil jogvédő szervezet azt kifejtette egy 2023 februári jelentésben (a Lead Stories fordítása angolról, archiválva itt):
A jogi keretrendszer lehetővé teszi a kormány számára, hogy veszélyhelyzet idején sürgősségi kormányrendeletekkel gyakorlatilag bármely országgyűlési törvényt felülbíráljon, mivel a kormány törvényileg túlzott, szabad felhatalmazást kapott e rendeletek hatálya és tárgya tekintetében.
Teljesen megszűnt az egyes veszélyhelyzeti rendeletek rendszeres és automatikus parlamenti felügyelete... Ez megfosztja az ellenzéki képviselőket attól a lehetőségtől is, hogy felszólaljanak a Parlamentben, és nyilvánosan és időben vitatkozzanak arról, hogy indokolt-e bizonyos rendeletek elfogadása vagy fenntartása a veszélyhelyzetre való hivatkozással.
Orbán Viktor kritikusai rámutatnak arra, hogy a kormány időnként felhasználta ezt a hatáskört olyan törvények alkotására, amelyeknek semmi közük az ukrán háborúhoz. Ezek közé tartozik egy 2025 decemberi rendelet az élelmiszer árak csökkentéséről (archiválva itt) és egy 2025 júniusi határozat a bankautomaták működéséről (archiválva itt). Azt is aggasztónak tartják, hogy a veszélyhelyzetnek köszönhetően a miniszterelnök rendeletekkel kormányozhat a 2026. április 12-i választások idején (archiválva itt).
Hollandiában ilyen nincs. Amint a holland Igazságügyi és Biztonsági Minisztérium egyik szóvivője ezt megerősítette a Lead Storiesnak egy 2026. február 6-i telefonos interjúban (a Lead Stories fordítása angolról):
A holland kormány nem hirdetett ki háborús veszélyhelyzet-protokollt. Azt megtettük, hogy biztatjuk az embereket arra, hogy legyenek felkészülve, de ez csak felkészülés.
Az egyik ilyen felkészülési intézkedés a "Bereid je voor op een noodsituatie" ("Készülj fel egy vészhelyzetre") című kiadvány, amit a TikTok videóban szereplő férfi annak bizonyítékaként értelmez, hogy a holland kormány "háborús vészhelyzetet" hirdetett ki (angolul archiválva itt, hollandul letölthető itt). A füzet nem csak egy esetleges háború kitöréséről szól, hanem arra vonatkozó tanácsokat ad, hogy mit tegyenek a hollandok bármiféle katasztrófa esetén - főleg az első 72 órában (a Lead Stories fordítása angolról):
A kormány különféle lehetséges vészhelyzetekre készíti fel Hollandiát, amelyek közül a legsúlyosabb egy háború lenne. De áramkimaradások, kibertámadások, árvizek, illetve az élelmiszer- vagy vízellátás zavarai is lehetségesek.
A kiadvány egy "vészhelyzeti csomag" összeállítását javasolja, amely például vizet, élelmet és takarókat tartalmaz. Segélyhívó telefonszámokat listáz és arra is buzdítja az embereket, hogy tegyenek meg józan észen alapuló lépéseket, például azt, hogy beszéljenek a lehetséges katasztrófákról a szomszédjaikkal.
A Lead Stories Google-keresést végzett 2026. február 13-án (archiválva itt) és nem találta nyomát annak, hogy Németország, Ausztria, Franciaország, vagy az "összes többi ország" veszélyhelyzet alatt működnek, ahogy a TikTok videó készítője azt állítja. Ez látható az alábbi képernyőmentésen:
(Forrás: A Lead Stories képernyőmentése a https://www.google.com/-on végzett keresésről.)
Litvánia vészhelyzetet hirdetett ki 2025 decemberében a Belaruszból érkező feltételezett fenyegetés miatt (archiválva itt). Itt viszont nincs szó a litván kormány rendeletalkotási jogáról, a rendelkezés kibővíti a biztonsági szolgálatok hatáskörét védelmi intézkedések megtételére.
A balti ország korábban veszélyhelyzetet vezetett be 2022. február 24-én - a napon, amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát. Ez többek között megtiltotta az orosz vagy belarusz rádió- és televízióműsorok internetes újrasugárzását és kitiltotta az Oroszország agresszióját támogató tüntetéseket. Az intézkedés Litvánia majdnem egész területén megszűnt 2022. szeptember 15-én (archiválva itt).
(Forrás: A Lead Stories képernyőmentése a litván Honvédelmi Minisztérium weboldalán található tájékoztatóról a https://kam.lt/pratestas-nepaprastosios-padeties-galiojimas-lietuvoje/ címen.)
A Lead Stories további tényellenőrzései a háborúval kapcsolatos állításokról itt találhatóak.
