Tényleg törvényi felhatalmazással szórnak alumíniumot a légkörbe a geomérnökök, hogy visszatükrözzék a nap sugarait és irányítsák a Föld klímáját, nem figyelve az emberi egészség lehetséges károsodására? Nem, ez nem igaz: a geomérnöki technológiák még kutatási fázisban járnak és használatukat egy ENSZ egyezmény korlátozza, mely csak kisebb kísérleteket engedélyez. Az egyik legismertebb geomérnök, az állítást megfogalmazók által is említett David Keith azt mondta a Lead Storiesnak, hogy sohasem kért és nem is kapott engedélyt alumíniummal való permetezésére a légkörben.
Az állítás egy TikTok videóban jelent meg (archiválva itt) 2024. augusztus 14-én. A videóban egy rádiós beszélgetést hallunk, többek között a következők hangzanak el:
- Alumíniumot tartalmazó, tulajdonképpen port juttatnak a levegőbe.
- És akkor ez lesz a védőhálónk.
- Azt mondják, igen, hogy baromi olcsó, és hogy az alumínium azért alumínium, mert, hogy négyszer akkora a tükröző felülete, mint bármilyen más mesterségesen előállított kémiai anyagnak. Olcsó, könnyen előállítható, nagyon nagy mennyiségben lehet kiszórni, és nagyon sok napsugarat tud visszatükrözni. Ez a geoengineering. Ők erre fogják. És akkor itt jön ugye a kérdés, hogy ők most erre fogják, és emögött van egy tudatos másfajta szándék, vagy csak néhány önjelölt őrült, aki azt gondolja, hogy beleszólhat abba, hogy irányítsa a Föld klímáját, az kapott engedélyt arra, hogy permetezzen. (...) Tehát ezek az emberek kaptak egy törvényi felhatalmazást arra, hogy egyébként csinálhatják ezt a geoengineeringet, de nem kutatták, vagy legalábbis jelen pillanatban még nem tudják, hogy a sztratoszférából, a felső légrétegekből leszálló, abból alumíniumnak milyen toxikus hatásai vannak a környezetre, az emberi szervezetre, a vizekre, az ivóvízre, az állatokra, a növényekre, semmire.
Így nézett ki a videó a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült: 2024. augusztus 14., szerda 10:30:06 CET)
A geomérnökök a Föld éghajlatának szabályozásában központi szerepet játszó konkrét folyamat nagyszabású manipulálásával próbálkozó szakemberek. A szakterületük az angol "geoengineering" néven ismert, mely azt feltételzi, hogy különböző a légkörbe juttatott, a napsugarakat visszaverő anyagok segítségével szabályozni lehet a föld felmelegedését (itt archiválva).
Tudósok vs. Balázsék
A videóban hallható beszélgetés egy rajongói YouTube csatorna szerint 2013 szeptemberében hangzott el a Class FM rádiócsatorna Morning Show című műsorában. A TikTok videóban szereplő részletben a két műsorvezetőt, Sebestyén Balázst és Rákóczi Ferencet halljuk. Név szerint említik David Keith-t, a kanadai Calgary Egyetem akkori professzorát, aki állításuk szerint egy 2011-es konferencián vallotta be, hogy alumíniumot permeteznek a légkörbe, de ennek az emberek egészségére gyakorolt hatását nem vizsgálták.
David Keith, jelenleg a Chicagói Egyetem professzora, emailben válaszolt a Lead Stories kérdéseire 2024. augusztus 30-án. A tudós azt írta (a Lead Stories fordításában angolról magyarra), hogy ilyen kísérletre
hivatalos jogi engedélyt nem adtak, és soha nem is kértek rá.
Kiemelte, hogy sosem javasolta az alumínum használatát a légkörben, ő az alumínium-oxid lehetséges felhasználását kutatta. A professzor szerint nagy a különbség a két anyag között és az utóbbi megtalálható a természetes ásványi porokban is. Keith 2010-ben publikált egy tanulmányt (archiválva itt) az alumínium-oxidot is tartalmazó részecskék légkörbe juttatásának pozitív hatásairól, de ebben a technológiáról, mint lehetőségről és modellről írt (fordítás):
Ezek a méretezési számítások semmiképpen nem igazolják, hogy a klímamérnöki célú nanoméretű részecskék sikeresen előállíthatók és bevethetők. Azt sugallják, hogy ennek lehetőségét az elkövetkező évtizedekben nem lehet elvetni.
Keith az egyik vezetője volt az eddigi legnagyobb szabásúnak szánt geomérnöki kísérletnek, a Stratospheric Controlled Perturbation Experimentnek (SCoPEX). Ez magyarul a sztratoszférában végzett ellenőrzött perturbációs - azaz a bolygók gravitációjának zavaró hatásait is figyelembe vevő - kísérlet (utolsó beszamoló letölthető innen). A SCoPEX keretében a Harvard kutatói egy ballonnal pár kiló aeroszolt szerettek volna kiengedni 20 km magasságban, hogy az atmoszférában megjelenő anyagok hatásait vizsgálják. A 2017 óta tervezett kísérlet végül nem valósult meg, részben azért, mert a geomérnöki technológiáról szóló heves vita középpontjába került (archiválva itt).
"Nevetséges ötlet"
Paul Mayewski, az amerikai Maine-i Egyetem Klímaváltozás Intézetének vezetője szerint a geomérnöki technológia használata az éghajlatváltozás elleni küzdelemben érdekes, és érdemes pénzt fektetni bele, de eddig minden javaslat kivitelezhetetlen, beleértve a sztratoszféra alumínium-oxiddal való permetezését is - mondta a Lead Storiesnak egy 2024. augusztus 30-án telefonon adott interjúban.
A tudós elmondta, hogy nem tud olyan törvényről, ami az alumínium-oxid légkör beli használatát szabályozná. Szerinte az ötlet annyira erőltetett, hogy még senki sem próbálta ki - hatalmas mennyiségű alumínium-oxidra lenne szükség, és maximum néhány hónapig maradna a sztratoszférában. A hatóságok nem hoznak törvényeket hipotetikus kísérletek szabályozására - mondta (fordítás):
Semmi értelme, hogy olyasmit szabályozzunk, amit az emberek nem is feltétlenül csinálnak.
Ha valaki megpróbálná, akkor az alumínium-oxidot rakétával kellene szállítani, és nem lehet rakétát küldeni a sztratoszférába anélkül, hogy a hatóságokat tájékoztatnánk a küldetés céljáról, Mayewski szerint. Ha valaki azt mondaná, hogy a rakétával alumínium-oxidot akar a sztratoszférába juttatni, a hatóságok eldönthetnék, hogy ez rendben van-e. Hozzátette (fordítás):
Nagyon remélem, hogy a kormány elég okos lenne ahhoz, hogy kimondja, hogy ez egy nevetséges ötlet.
Szabályozási kísérletek
A geomérnöki technológia az egyik legellentmondásosabb kérdés a Föld klímájával foglalkozó tudósok körében. A "geoengineering" és a "solar geoengineering" elleni tiltakozás és az átfogó szabályozások követelése köré egész mozgalom épült. 2022-ben tudósok egy csoportja nyílt levelet fogalmazott meg, melyben arra kérte a világ kormányait és az ENSZ-t, hogy kössenek megállapodást a szoláris geomérnöki technológiák mellőzéséről (itt archiválva). Mexikó az első állam, amely betiltotta ezeket a kísérleteket 2023 januárjában, miután egy amerikai startup kén permetezésével kísérletezett az ország északi részén az állam tudta és beleegyezése nélkül (itt archiválva).
A jelenlegi szabályozások csak kisebb kísérletek erejéig engedélyezik a geomérnöki technológiák használatát. A 2010-es ENSZ biodiverzitás konferencián a tagállamok elfogadták az X/33. biodiverzitásról és klímaváltozásról szóló döntést, melynek (w) pontja szerint (itt archiválva, fordítás):
Az éghajlatváltozás mérséklésére és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló intézkedések biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak csökkentése érdekében biztosítani kell (...) hogy ne kerüljön sor olyan, az éghajlatváltozással kapcsolatos geomérnöki tevékenységekre, amelyek hatással lehetnek a biológiai sokféleségre, amíg nincs megfelelő tudományos alap az ilyen tevékenységek indoklásához, amíg nem veszik megfelelően figyelembe a környezetre és a biológiai sokféleségre vonatkozó kockázatokat, valamint a kapcsolódó társadalmi, gazdasági és kulturális hatásokat, a kis léptékű tudományos kutatások kivételével, amelyeket (...) ellenőrzött körülmények között végeznének, és csak akkor, ha azokat konkrét tudományos adatok gyűjtésének szükségessége indokolja, és alapos előzetes értékelésnek vetik alá a a környezetre gyakorolt lehetséges hatásokat;
Az Európai Bizottság is szkeptikus a technológiával kapcsolatban. Egy 2023 júniusában, a klímaváltozás okozta biztonsági problémákról szóló közlemény szerint a Bizottság nem tekinti hatékonynak a geomérnöki technológiát, mivel az nem a probléma gyökerét kezeli (itt archiválva). Szerintük a jelenlegi fejlettségi szinten - a szükséges tudományos és szabályozási háttér hiányában - beavatkozni a Föld természetes rendszereibe elfogadhatatlan kockázatokkal jár.
Más nemzetközi testületek is óvakodnak a technológiával való kísérletezéstől. Az ENSZ 6. Környezetvédelmi Közgyűlésén, melyre 2024. február 19. és március 1. között került sor, Svájc egy indítványt nyújtott be a nap sugárzás kezelésének (Solar Radiation Modification) lehetőségét vizsgáló kutatások bejgyűjtéséről és adatbázisba rendezéséről (az indítvány regisztráció után innen tölthető le). Svájc visszavonta a javaslatot, mert nem támogatta elegendő mennyiségű delegáció, a Swissinfo hivatalos svájci hírportál riportja szerint (itt archiválva). A Közgyűlés beszámolója szerint az ellenálló tagállamok nem szerették volna azt sugallni, hogy elfogadhatónak tartják ezeknek a technológiáknak az alkalmazását (itt archiválva).
Akkor mi a megoldás?
Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, a Central European University (CEU) professzora szerint a technológiának van tudományos megalapozottsága, kutatások folynak, de nagyobb területen nem használják a technológiát napfény visszaverésére - mondta egy 2024. augusztus 14-én a Lead Storiesnak adott telefonos interjúban. A probléma az, hogy a kutatások nem teljesek ezért a hatásai kiszámíthatatlanok. Hozzátette, hogy a mezőgazdasági- és a hadiipar már használ a légkörbe juttatott ezüst-jodidot csapadék képzésére vagy a jégkár elkerülésére, hangsúlyozva, hogy ezek a módszerek nem teljesen legálisak mivel a technológia törvényi háttere nem kidolgozott.
A professzor kiemelte, hogy a geomérnöki módszerek nem a probléma gyökerét kezelik: olyan mintha egy lázzal járó betegséget kizárólag lázcsillapítóval próbálnánk kezelni, ahelyett, hogy magát a betegséget szüntetnénk meg így lehet, hogy a láz csillapodik, de a beteg teste egy idő után összeomlik a kór miatt - mondta.
Ürge-Vorsatz szerint a klímaváltozás problémájára egy megoldás van: az okot kell kezelni és változtatni kell az emberiség által használt problémás technológiákon. Hozzátette, hogy a fosszilis energiaforrásokat megújulókra kellene cserélnünk illetve növelnünk kellene a föld albedóját, azaz fényvisszaverő képességét a lebetonozott területek csökkentésével, az erdők és a hagyományos mezőgazdasági területek megőrzéséve. Ezek - illetve a mocsarak és a füves területek - azért is fontosak mert rengeteg szén-dioxidot tudnak megkötni, ami így nem kerül be a légkörbe.
