Igaz-e, hogy ősszel "tilos bármilyen oltást felvenni" a hatóságok zsarolása ellenére, mert "meghalsz az oltástól"? Nem, ez nem igaz: a vakcinák biztonságosak, hatékonyak és alaposan teszteltek. A kutatók megalapították, hogy csak ritka esetben vezethetnek a halálhoz, leginkább egy már meglévő betegség miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a nemzeti hatóságok figyelemmel kísérik az EU-ban használt összes gyógyszert. Ráadásul egyelőre semmi nem utal arra, hogy kötelező oltások bevezetését terveznék ősszel Magyarországon.
Az állítás egy TikTok videóban (archiválva itt) jelent meg 2024. augusztus 25-én. A videón a következő felirat olvasható:
TILOS bármilyen oltást felvenni! Ha megint megzsarolnak ősztől, akkor is ellen kell állnod! Nem mész boltba, nem mész munkahelyre, hagyod elveszni a mobilod, stb. ÉLSZ ezek nélkül, vagy MEGHALSZ az oltástól!! VAN VÁLASZTÁSOD, TE DÖNTESZ!
Így nézett ki a videó a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült: 2024. szeptember 6., péntek 9:46:44 CET)
Minden az EU-ban használt gyógyszert az Európai Gyógyszerügynökség engedélyez szigorú tesztelés után és a nemzeti szabályozó hatóságok - Magyarország esetében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) - is közreműködnek a szerek ellenőrzésében. Az európai vakcinázási információs portál tájékoztatója (archiválva itt) szerint:
A vizsgálati program befejezését követően az oltóanyag-fejlesztő a forgalombahozatali engedély iránti kérelem részeként benyújtja az eredményeket az EMA-nak. A szabályozó hatóságok csak akkor engedélyezhetik az oltóanyagot, ha a vizsgálati eredmények tudományos értékelése igazolja, hogy a vakcina előnyei meghaladják a kockázatokat.
A magyar Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) által támogatott és a védőoltáskoról szóló módszertani levelében is ajánlott oltásbiztonsági oldal (a cikk megírásának pillanatában csak archiválva érhető el) hosszan érvel a védőoltások biztonságossága és hatásossága mellett:
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat fontosnak tartja leszögezni, hogy az oltással kapcsolatos kockázatok összehasonlíthatatlanul, nagyságrendekkel kisebbek annál, mint amit a velük megelőzhető súlyos fertőző betegségek, a szövődmények jelenthetnek.
A XX. század első felében az otthon ápolt 1 000 kanyarós gyermek közül átlagosan 4 életét veszítette. A fertőző kórházakban, egyéb gyermekintézményekben még megdöbbentőbb volt ez az arány: akár minden második beteg is meghalt (50%)! A védőoltásoknak köszönhető, hogy ilyen sokkoló adatokkal hazánkban ma már nem találkozunk.
A tudományos áttekintetések megalapították, hogy a vakcinák csak ritka esetekben állnak összefüggésben a halállal, a Vaccine című folyóiratban 2015-ben megjelent tanulmány szerint (archiválva itt). Javasolják, hogy az orvosok szűrővizsgalatokat végezzenek a betegeken, hogy kizárják azt a lehetőséget, hogy például egy már létező immunrendszer-betégség kedvezőtlen reakciót váltson ki a vakcina miatt.
A COVID-19 vakcinák megjelenése óta megsokszorozódtak az oltásokkal kapcsolatos félrevezető információk. Az EMA a COVID-19 védőoltásokat gyorsított eljárásban ellenőrizte és engedélyezte, ez azonban szerintük nem volt hatással az oltóanyagok "minőségre, biztonságosságra és hatásosságra". A koronavírus vakcinákról szóló ismertetőjük szerint (archiválva itt):
A több százmillió beoltott embertől származó bizonyítékok megerősítik, hogy az EU-ban engedélyezett COVID-19 vakcinák biztonsági profilja nagyon megnyugtató. Az ismert mellékhatások túlnyomó többsége enyhe és rövid ideig tartó. Előfordulhatnak súlyos mellékhatások, de ezek nagyon ritkák. Az oltást követő halálesetekről szóló jelentések szintén nagyon ritkák. (...) Nagyon kivételes esetekben bebizonyosodott, hogy a haláleseteket vakcina okozta.
A bejegyzés egyértelműen korábbi járványügyi intézkedésekre céloz és arra számít, hogy 2024 őszén hasonló szabályok lesznek majd bevezetve. Magyarországon a koronavírus-korlátozások ideje alatt egy ideig valóban csak - az oltottságot vagy a vírus elleni védettséget igazoló - védettségi igazolvánnyal lehetett látogatni a vendéglátóhelyeket és bizonyos rendezvényeket, viszont az üzletek látogatására csak időkorlát volt bevezetve (itt archiválva). 2021. november 1-től a munkáltatóknak lehetősége volt előírni az oltást a dolgozóiknak (itt archiválva), de az erről szóló rendelet csak 2022. március 7-ig volt hatályban, azóta a nem állami munkahelyek nem kérhetik a munkavállalóiktól az oltások felvételét (itt archiválva). A mobitelefonok használatára nem vezetett be korlátozást a magyar kormány a pandémia ideje alatt.
Semmi nem utal arra, hogy 2024 őszétől újabb járványügyi korlátozásokat vezet majd be a magyar kormány. A WHO nemzetközileg kockázatos közegészségügyi vészhelyzetet hirdetett 2024. augusztus 15-én az Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban gyorsan terjedő majomhimlő miatt. A majomhimlő oltás 2022 óta önkéntesen felvehető Magyarországon. A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatója szerint a vakcinát a vírus kockázatának kitett személyek igényelhetik. A majomhimlő 2022-ben körülbelül 80 embert fertőzött meg Magyarországon (itt archiválva), 2024. szeptember 6-ig az NNK csak egy-egy különálló esetet jelentett (archiválva itt és itt).
Az EMA a bárányhimlő elleni védekezésre is használt Imvanex vakcinát engedélyezte a majomhimlő ellen 2022 júliusában. Ez már magában azt jelenti, hogy a készítmény szigorúan ellenőrzött és a használatának kockázatai alulmúlják a vírusok kockázatait. A vakcina lehetséges mellékhatásainak listája (archiválva itt) hosszú, de nem szerepel rajta, hogy halált okozna és a gyakori és nagyon gyakori mellékhatások között csak enyhe tünetek, mint a fejfájás, a fárdatság vagy a láz szerepelnek.
A Lead Stories korábbi megjelent, oltásokkal kapcsolatos tényellenőrzései itt olvashatók magyarul és itt angolul.
