Ukrajna tényleg megtiltja a kárpátaljai régióban élő magyar nemzetiségű diákoknak, hogy még egymás között is magyarul beszéljenek az iskolában? Nem, ez nem igaz: Az állítás félreértelmezi az ukrán oktatási miniszter által az iskolai adminisztrátoroknak 2023 októberében kiküldött útmutatást. A miniszter előírta, hogy az ukrán legyen az iskolai oktatás egyetlen nyelve, de kifejezetten mentesítette azokat az intézményeket, ahol az órákat az etnikai kisebbségek nyelvén tartják. Arra is utasította a tantestületet, hogy az iskola területén kizárólag ukránul kommunikáljanak egymással, de ezt a tilalmat nem alkalmazta a tanulókra.
Az állítás 2024. január 10-én egy videóban jelent meg a TikTokon. Az bejegyzést Déri Stefi tette közzé, a Megafon Központ partnere, amely a kormányzó Fidesz párt támogatására készít közösségi média tartalmakat. A TikTok bejegyzést már törölték, de még elérhető archivált verzióban, és a Facebookon is megtekinthető. Déri a következőt mondja:
Végtelenül szomorú és megalázó, amit a kárpátaljai magyarokkal művelnek! Nem elég, hogy a háború sújtja őket, hogy szétszakítják a családjaikat és harcba küldik a fiataljaikat, most még a gyermekeikbe is bele akarnak rúgni... A napokban egy levelet közölt az ukrán oktatási miniszter, ebben a nyelvtörvény durva szigorításáról ír. Eszerint már egymás között sem beszélhetnének magyarul a kárpátaljai diákok... Ukrajnának tényleg ez most a legfontosabb?
A bejegyzés így nézett ki a TikTokon e cikk megírásakor:
(Forrás: TikTok képernyőmentés. Készült 2024. január 19. péntek 13:49:11 UTC)
Déri egy olyan levélre utal, amelyet Okszen Liszovij ukrán oktatási és tudományos miniszter 2023. október 27-én küldött pedagógusokhoz az ukrán nyelvi törvényeinek betartatásával kapcsolatban (letölthető itt). A Fidesz-közeli Mandiner hírportál is beszámolt a levélről egy 2023. november 18-án megjelent cikkében, amelynek a címe "Itt van Ukrajna új terve: már egymás között sem beszélhetnek magyarul a kárpátaljai diákok" (itt archiválva). Így idézték Liszovijt:
Az államnyelvet [ukránt] alkalmazni kell... a tanárok, előadók, más, a közoktatásban dolgozó személyek és a tanulók oktatási folyamatban való részvételére, valamint az egymás közötti érintkezésére.
Mandiner kihagyta azt a részt, ahol Liszovij felmentette a kisebbségi nyelveken tanító iskolákat. A teljes idézet így szól (a Lead Stories fordításában ukránról):
Az államnyelvet az oktatási folyamat részeként kell használni az oktatási órákon (kivéve azokat az oktatási tárgyakra vonatkozó órákat, amelyeket az oktatási intézmény oktatási programja szerint idegen nyelveken vagy bennszülött és nemzeti kisebbségi nyelveken tanítanak), a tanárok, oktatók és az oktatási intézmények más dolgozói közötti kommunikációban mind a hallgatókkal (tanulókkal), mind egymás között.
Liszovij sehol nem rendelkezik arról, hogy a magyar nemzetiségű diákok csak ukránul beszélhessenek egymással a tanítási időben. Utasítása csak az iskolai személyzetre vonatkozott.
A magyar kormány úgy ítéli meg, hogy Ukrajna oktatási törvényei diszkriminálnak a kárpátaljai magyarság ellen. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy 2023. március 24-i Facebook-bejegyzésben azt mondta, Magyarország nem támogatja Ukrajna európai uniós integrációját "amíg veszélyben vannak a kárpátaljai magyar iskolák" (itt archiválva).
Kárpátalja 1920-ig Magyarországhoz tartozott, amikor is az I. világháborút követő trianoni békeszerződés részeként az újonnan megalakult Csehszlovákia kezébe került (itt archiválva). Magyarország a második világháború idején rövid időre visszavette az irányítást, majd a régió az akkori Ukrajna Szovjet Köztársaság része lett, az Encyclopedia Britannica szerint (archiválva itt). A magyar demográfusok becslése szerint 125 000 magyar ember élt Kárpátalján a 2022 februári orosz invázió kezdete előtt (itt archiválva).
A Lead Stories egyéb a kárpátaljai magyarokról szóló tényellenőrzései itt találhatóak.
